Az igazságügyi minisztérium által kidolgozott jogszabálycsomag az indoklás szerint a Románia által átvett nemzetközi jogelveket, valamint az európai intézmények - az Európai Bizottság, az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi konzultatív testületeként működő Velencei Bizottság, valamint az ET korrupcióellenes szakértői csoportja, a GRECO - által megfogalmazott elvárásokat akarja életbe léptetni. A jogalkotók másik célja az, hogy kijavítsák azokat a - nyugati partnerek által bírált - törvénymódosításokat, amelyeket 2017-2018-ban, a később korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea akkori szociáldemokrata pártelnök regnálása idején fogadott el a bukaresti parlament.
A CSM működését, az igazságszolgáltatás megszervezését, valamint a bírák és ügyészek jogállását szabályozó három törvény módosítására Románia a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, tehát az igazságügyi reformcsomag hatályba léptetésétől is függ, hogy Románia lehívhatja-e az uniós helyreállítási alapban számára elkülönített 29,2 milliárd eurót.
Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője élesen bírálta a - Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta - nagykoalíció reformelképzelését, amely szerinte a 2000-es évek elejét idéző központosított hatalmi rendszert hozná vissza a román igazságszolgáltatásba. Ludovic Orban - a PNL-ből kilépett, ellenzékben politizáló - volt miniszterelnök szerint a törvény "inkvizítorrá" teszi a CSM-t, holott az alkotmány szerint az a szerepe, hogy "az igazságszolgáltatás függetlenségének őre" legyen.
Az ellenzéki pártok másik kifogása az volt, hogy a kormánytöbbség a parlamenti vitával nem várta meg, hogy a Velencei Bizottság véleményezze a bukaresti igazságügyi minisztérium által kidolgozott igazságügyi törvénycsomagot.
Gabriel Andronache liberális frakcióvezető, az igazságügyi törvényeket előkészítő parlamenti különbizottság elnöke szerint senki sem vádolhatja a kormánypártokat azzal, hogy a szakma megkérdezése nélkül, előkészítetlenül vitték a parlament elé az igazságszolgáltatás reformterveit: ezekről két évig folyt közvita, a szaktárca pedig beépítette a törvénytervezetekbe a mérvadó szakmai testülettől érkezett, többségi támogatást élvező javaslatok többségét.
Az igazságügyi törvénycsomag első tervezetét 191 szavazattal, 83 ellenében fogadta el a bukaresti képviselőház, a jogszabály végső formájáról azonban a kétkamarás parlament szenátusa fog dönteni.
