Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit – amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket.
Az új űrkorszak kihívásai
A világűrbe helyezett rendszerek ma már a gazdaság gerincét jelentik. Az új űrkorszak egyik jellegzetessége várhatóan az lesz, hogy a mostani 6000 műhold helyett már több százezer műhold fog keringeni felettünk, alacsony Föld körüli pályán, ami számos kihívást jelent. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanácsának tagja szerint a sok új műhold megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb teendő, hogy ezek ne ütközzenek össze és koordináltan tudjanak közlekedni.
„Az űrforgalom szabályozás a jelenkor egyik nagy kihívása, hiszen erre jelenleg nincsenek szabályok. A másik kihívás az, hogy a megnövekedett igényeket ki kell szolgálni frekvencia és pályahelypozíció szempontjából. Szükséges, hogy ezeknek a műholdaknak olyan megfelelő frekvenciasávja és pályapozíciója legyen, amelyen tudnak kommunikálni, ezért óriási szerep hárul az olyan nemzeti szabályozó hatóságokra, mint amilyen az NMHH is.” – mondta Bartóki-Gönczy Balázs.
Az NMHH és a hazai űripar támogatása
Az NMHH a hatósági feladatain túl egyéb módon is támogatja a hazai űripar fejlődését, a tavalyi év után idén is együttműködést kötött a Hatóság a Magyar Asztronautikai Társasággal. A megállapodás egyik célkitűzése, hogy az általános és középiskolás gyerekek is egyre többet tudjanak meg az űrvilágról.
„Támogatói voltunk annak is, hogy a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói Portugáliában egy rakétaépítő versenyen vettek részt, valamint az NMHH támogatása tette lehetővé, hogy a BME mérnökei elkészítsék a legújabb magyar kis műholdat, az MRC 100-at, mely idén fog kijutni a világűrbe. Ennek újdonsága, hogy már nem csak egy kísérletet végezhetnek el rajta, hanem több felsőoktatási intézmény is tapasztalatot tud szerezni a világűrben azáltal, hogy a kisműhold fedélzetére önálló modult telepíthettek” – tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.
Budapesten rendezik az Európai Űrjogi és Űrpolitikai Nyári Egyetemet
Magyarországon 2018-tól különösen nagy támogatást kapott a magyar űripar fejlesztése, ennek egy újabb mérföldköve lesz az is, hogy hazánk 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át, döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani. Kiemelendő továbbá, , hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyerte el a 31. Európai Űrjogi és Űrpolitikai Nyári Egyetem rendezési jogát, amelyet az Európai Űrügynökség jogi központjával (ECSL) együttműködésben tartanak minden év augusztusában Európa valamely nagy városában.
„A programot az NMHH-val együttműködésben állítja össze az NKE és az ECSL, melynek köszönhetően az idei központi téma az űrtávközlés szabályozása lesz, az előadók között pedig a hatóság szakemberei is ott lesznek” – árulta el Bartóki-Gönczy Balázs.
A 12 napos, mintegy 20 országot és 60 hallgatót, valamint a téma legnevesebb szakértőit felvonultató programot először rendezik Magyarországon.
