A legnagyobb emelkedés Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Fejér vármegyékben történt. Az elérhető állások száma az elmúlt másfél évhez hasonlóan továbbra is csökken év-év összehasonlításában, de már csak 2,9%-kal marad el a tavalyitól – mutatott rá a Profession.hu aktuális negyedéves jelentése.
Mérséklődnek a kilengések a hazai munkaerőpiacon, közelít egymáshoz a munkaerő-kereslet és -kínálat. Míg tavaly ilyenkor 44%-ot nőtt az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2022 azonos időszakához képest, addig most csak 17%-ot az előző évihez mérten. Ezzel párhuzamosan 2,9%-kal kevesebb álláslehetőséget publikáltak az ország leglátogatottabb tematikus állásportálján – ez szintén mérsékeltebb különbség a 2023-ban kimutatott 23%-os csökkenéshez viszonyítva.
„Az elmúlt két és fél év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélküliségi ráta is a KSH adatai alapján. Ezzel párhuzamosan a 2022-ben tapasztalt jelentős munkaerőigény folyamatos visszarendeződése zajlik, az akkori kimagasló álláshirdetési számokat egy alacsonyabb, stagnáló toborzási ütem váltotta fel a munkaadói oldalon, az álláskeresők azonban aktívabbak. A jelentkezési trendeket elemezve látható, hogy a bérmegjelölés jelentős hatással van a jelentkezők számára (pl. ebben a negyedévben 35%-kal több jelentkező érkezett azokra a gépszerelőt kereső hirdetésekre, amelyekben szerepel az elérhető fizetés)” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Minimálisan csökkent a meghirdetett állások száma egy év alatt
2024 második negyedében az ország egész területén átlagosan 2,9%-kal csökkent az álláshirdetések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Veszprém vármegyében lassult a toborzás volumene, ahol 21%-kal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16%-os csökkenéssel, majd Komárom-Esztergom (-13,2%), Nógrád (-10%), Győr-Moson-Sopron (-9,9%) és Bács-Kiskun vármegye (-9,1%). Kétszámjegyű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,4%), Békés (16,8%), Hajdú-Bihar (15,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (15,6%), valamint Vas vármegye (12,2%) esetében látható.
A különböző szakmák közül a leglátványosabb növekedést a közigazgatásban (40,5%) és a vendéglátás, idegenforgalomban (39,6%) feladott álláshirdetések száma produkált a vizsgált időszakban, csökkenést pedig a mezőgazdaság, környezet (-24,1%), a mérnök (-14%) és a gyártás, termelés (-13%).
Csak két vármegyében csökkent az állásra pályázók száma
Országos szinten kétszámjegyű emelkedés volt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a IT üzemeltetés, telekommunikáció (40,3%), a közigazgatás (36,9%), a cégvezetés, menedzsment (35,3%), az IT programozás, fejlesztés (31%), az adminisztráció, asszisztens, irodai munka (23,7%), a szállítás, beszerzés, logisztika (23,7%), a marketing, média, PR (23,3%), a szakmunka (20,9%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (17,7%), a mérnök (17,1%), az építőipar, ingatlan (17%), a fizikai, segéd, betanított munka (16,1%), a HR, munkaügy (13,5%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (12,7%), valamint az értékesítés, kereskedelem (11,5%) kategóriákban hirdetett pozícióknál az előző év második negyedévéhez képest.
„A vármegyénként elérhető lehetőségek nagyon eltérőek az országon belül, lokációtól függően változik, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat” – mondta Tüzes Imre. „Ennek kiegyenlítésére bizonyos szakmák esetében kézenfekvő megoldás lehet a home office engedélyezése, amit sok cég felismert és ez tetten is érhető a Profession.hu-n aktivált hirdetésekben. A bérek feltüntetése mellett ezzel a lehetőséggel is versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók a többi hirdető között, és akár az ország távolabbi pontjából is szerezhetnek értékes munkaerőt. Ahol pedig nem megoldható a távoli munkavégzés, a cég utazási támogatással segítheti az ingázó kollégákat, amely információ szintén vonzó lehet a távolabb lakó álláskeresőknek” – tette hozzá a szakember.
Békés (-1,3%) és Nógrád vármegye (-9,4%) kivételével mindenhol nőtt az álláskeresői jelentkezésének száma, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (61,7%), Heves (34,7%) és Fejér (33,4%) vármegyékben.
