A bruttó hazai termék (GDP) növekedése az ő számításuk szerint lényegesen nagyobb, 3 százalék lesz, mint a kormány 2,2 százalékos becslése. Ennek elsődleges oka az, hogy a hivatalos számítás szándékosan visszafogott. A foglakoztatásban és a keresetekben egyértelműen megfordul a korábbi évek trendje, amelyben a költségvetésben alkalmazottak helyzete rendre lényegesen jobban javult, mint a versenyágazatokban dolgozóké.
Idén a közszférában 3-4 százalékkal kevesebb lesz az alkalmazottak száma, a magángazdaságban a visszaesés sokkal kisebb (a GKI nem közöl adatot, a munkaadói szervezetek stagnálást várnak a foglalkoztatásban), összességében kis mértékű munkanélküliség-emelkedés várható - írja a GKI.
Az üzleti szférában a 2006-oshoz hasonló bruttó keresetnövekedést várnak a gazdaságkutatók (a múlt héten létrejött országos bérajánlás 5,5-8 százalék közti keresetnövekedést tartalmaz). A nettó keresetek átlagosan 3 százalékponttal kisebb mértékben nőnek, a versenyszférában a reálkeresetek 1-2 százalékkal esnek, a költségvetésben azonban 6-8, esetenként 10 százalékkal is zuhanhatnak. Összességében a nemzetgazdasági reálkereset átlaga 3,5 százalékkal mérséklődik, ami megfelel a 2005-ös szintnek.
A nyugdíjak attól függően veszítenek vagy sem reálértékükből, hogy valaki csak a szokásos indexált korrekcióban részesül-e, vagy kiterjed rá a most elrendelt kiegészítő nyugdíjemelés. Utóbbiak reálnyugdíja 3,5 százalékkal emelkedhet, az általános ellátásemelésben részesülők esetében a vásárlóérték kis mértékű csökkenése várható.
Az infláció csúcspontját a GKI más kutatókhoz hasonlóan az első félévre várja, 8 százalék körüli értékre, a második félévi meredek esés után az év végére 4 százalékra. A lakosság átlagfogyasztásában a GKI nem vár csökkenést.
A gazdaságkutatók úgy látják, hogy az államháztartási hiány is kisebb lesz a kormány prognózisában megjelöltnél, 6,8 helyett 6 százalék a GDP arányában. Ugyanezt várják az államadósság alakulásában is.