A bányászás földrengést okozhat

A földrengések leginkább lemeztektonikai és geológiai folyamatokhoz kötődnek, írja a geographic.hu. De vannak kivételek! Tavaly decemberben például a németországi Baselben kezdett mozogni a föld, amikor egy geotermikus erőmű számára fúrást végeztek. A föld felhasadt, és a Richter-skála szerint 3,4 erősségű rengés rázta meg a környéket, szerencsére anyagi kár alig keletkezett.

Hasonló eset történt 2004-ben Hamburg és Bréma között is, egy szénhidrogén kitermelőhely közelében, ahol a rengés ereje a Richter-skála szerint 4,5 volt.

A fenti példák jól mutatják, hogy milyen erőket képes felszabadítani az ember akaratlanul is, és ezek még csak ártalmatlan példák voltak!

Christian Klose, az amerikai Palisadesben lévő Columbia Egyetem munkatársa azon kevés kutató egyike, akik az emberi tevékenység okozta földrengéseket vizsgálják. Eddig összesen mintegy kétszáz hasonló esetről van feljegyzés, ezeknek a fele bányászati tevékenységhez kötődik.

Az egyik ilyen legjelentősebb eset 1989-ben az ausztráliai Newcastle-ben, egy szénbánya térségében történt, amikor is egy, a Richter-skála szerinti 5,6 erejű rengés hatására a környéken több száz ház összedőlt, és tetemes anyagi kár keletkezett. A tudományos eredmények ellenére a bánya elhárította a felelősséget, mondván, a földrengés természetes folyamat eredménye volt.

A bánya fennállása óta mintegy ötszáz millió tonna szén kitermelésével, a hiányzó anyag miatt feszültség halmozódott fel a kőzetben, amely egy adott pillanatban a nyomáskülönbség hatására egy szerkezetileg gyenge ponton földrengés formájában szabadult fel.

A példák sora hosszú. Az emberi tevékenység okozta eddigi földrengések sok esetben a Richter-skála szerinti 5-ös erősséget is meghaladták. Olaszországban 1951-ben egy 5,5 erősségű, Kalifornia államban pedig 1983-ban egy 6,5 erősségű földrengést regisztráltak, mindkettő bányászathoz kötődött.

Üzbegisztán áll a „világranglista” élén

Klose szerint az eddigi legerősebb ilyen jellegű földrengésre Üzbegisztánban került sor az 1970-es években - amelyet akkoriban elhallgattak a nyilvánosság elől. A három hullámban jelentkező rengés mindegyike elérte a 7-es erősségi szintet.

Habár a földrengések erejét nehéz előre becsülni, az mindenképpen sejthető, hogy a nagy területre kiterjedő bányászat nagyobb földrengéshez vezethet, valamint, ha a rengést követően tovább folytatódik a kitermelés, számolni kell a rengés folytatódásával – hangsúlyozta Christian Klose a német Die Zeit című lapnak.

A lengyelországi Polkowice közelében egy rézbányában folyatott kitermelés szintén a térségben lakók számára is érezhető rengést idézett elő. A helyzetet súlyosbította, hogy a bánya alig fél kilométerre van egy duzzasztóműtől, és a rengés hatására a gát majdnem átszakadt.

A víztározók egyébként már önmagukban is potenciális földrengés-veszélyforrást jelentenek. Erre példa az Indiában lévő Koyna gát, amely 1967-ben egy 6,3 erejű földrengést váltott ki, és mintegy kétszáz halálos áldozatot követelt.

A szén-dioxid tározók fokozzák a veszélyt

Mindezekből kiindulva kérdésessé válik az üvegházhatású gázok csökkentésének megoldására felvetett módszer, melynek lényege, hogy a légköri szén-dioxid felesleget a föld, a tenger alá „pumpálnák”. Klose szerint egy szén-dioxid „tározó” mintegy harminc év során komoly feszültség felhalmozódásához vezethet.

A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a tározók valószínűleg a legnagyobb kibocsátók, vagyis települések és erőművek közelében létesülnének, így a földrengések valószínűsége megsokszorozódna. A veszélyt tovább fokozná, ha olyan területről lenne szó, ahol egyébként természetes körülmények között nem jellemző a földrengés, és ezért az építési szabályok sincsenek tekintettel erre a veszélyforrásra.