Bemutatták Sarkozy családfáját
Az apai ágon magyar származású francia elnökjelölt, Nicolas Sarkozy belügyminiszter magyarországi családfáját mutatta be szerdán a Le Figaro című francia napilap.
2007. február 7. szerda 23:26 - Hírextra
Az egyoldalas, fényképekkel tarkított helyszíni tudósításból kiderül, hogy a Sárközy család bölcsőjének számító 1865 lelket számláló, Kecskeméttől délre található Bócsán 1994. április 9-én járt először és utoljára a francia miniszter édesapjával és feleségével. A látogatásról készült fotók megtekinthetőek a helyi falumúzeumban. Eifert Ferenc egykori polgármester a lapnak elmondta: ebédre és borkóstolóra fogadta Nicolas Sarkozyt, aki a borból ugyan nem kért, de nagyon érdekelte a falu és családjának története.
A vendégkönyvébe írt köszönetében különleges pillanatnak nevezte a Bócsán töltött órákat, Nicolas Sarkozy de Nagy-Bocsa aláírással látva el a bejegyzést. Később levélben is megköszönte, hogy elmerülhetett magyar gyökereiben.
A Sarközy család ugyanakkor elsősorban Alattyánhoz kötődik, ahol 1948-as emigrálásáig a francia elnökjelölt édesapja, Sárközy Pál töltötte nyarait. A 1928-ban született magyar emigráns előszeretettel mesél Franciaország-szerte a család alattyáni kastélyáról és több ezer hektáros birtokáról, ahol szerinte több ezren álltak a család szolgálatában.
A lapnak nyilatkozó Mosonyi Sándor helytörténész szerint a valóságban Pál szülei, Sárközy György és Katalin a faluban egy 705 holdas (kicsit nagyobb, mint kétszáz hektáros) földet vásárolt, amelyen állt egy bérbe adott ház, de Sárközyék általában barátaiknál szálltak meg.
A birtokot a család 1934-ben, az inflációs időkben, néhány zsák búzáért eladta. A helyre ma már csak egy rozsda marta kovácsolt vas kerítés emlékeztet. Az alattyáni kastélytulajdonos Sárközy Pál édesanyjának unokatestvére, Tóth-Maár Lajos volt. Egyedülállóként gyakran látta vendégül a Sárközy házaspárt három fiúkkal: Pál mellett Györggyel és Gedeonnal.
Híres vadászatok és harminc fős vendégsereggel, gyakran kártyacsatákban végződő vacsorák zajlottak az akkoriban ultramodernnek számító birtokon. A tulajdonos az autók szerelmese volt, Oldsmobil-gyűjteményével kápráztatta el a falusiakat.
Mosonyi szerint minden alkalmazottat beleszámítva összesen 260-an dolgoztak Tóth-Maár birtokán, amelyet 1948-ban betagoltak a téeszbe, majd a kastélyt 1963-ban lebontotta az állam. Az alattyániak szerint a háborút a faluban végigvészelő kisnemesi Sárközy család a "néphez nagyon közel" állt és "jól fizettek".
A királyság nevében II. Ferdinánd adományozott Sárközy Mihálynak nemesi címet 1628. szeptember 10-én a megszálló törökök elleni hőstettéért. Az ő unokája, János 1754-ben ragasztotta nevéhez a Nagy-Bocsai jelzőt. A Sárközyek földjén egy középkori templom maradványait találták meg, ezt 1794-ben a család a szomszédos Soltvadkertnek adományozta egy protestáns templom felépítésére.
Az elnökjelölt nagyapja, Sárközy György alhadnagy az első világháborúban az 68. gyalogezredben az orosz, román és olasz fronton teljesített szolgálatáért kitüntetésben részesült. A Tanácsköztársaság idején két hétig bebörtönözték a kommunisták - mondta el a lapnak a Budapesten élő Sárközy Marianne, Sárközy Pál unokatestvére.
A 91 éves asszony szerint György nagyon népszerű ember volt Szolnok alpolgármestereként, az önkormányzati tisztséget a saját édesapjától "örökölte" . Marianne a hatvanas években többször találkozott Párizsban Sárközy Pál francia fiaival, köztük Nicolas-val is. Véleménye szerint "ha nem tanulták is meg a nyelvet, egy dolgot biztosan örököltek magyar családjuktól, és ez a kommunizmus iránti gyűlölet".
Forrás: MTI