Leopárd volt a mélygarázsban

Tóth Anikó, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársa beszámolt arról, hogy Mátyás király korából gyerekjátékokon és kerámiadarabokon kívül egy valószínűleg kedvencként tartott leopárd foga is előkerült az egykori királyi lovarda, a Csikós udvar alatt és annak környékén végzett régészeti feltáráskor. Ezeken kívül számos kerámia-, vas-, üveg- és bronztárgy, faragott kő, valamint az étkezési kultúráról árulkodó állatcsont is felszínre került - tette hozzá Tóth.


Közlése szerint a leleteket restaurátorok tisztítják, konzerválják, összeragasztják, kiegészítik, az állati maradványokat pedig zoológusok elemzik. A leleteket a restaurálás után régészek válogatják majd át, az értékesek a BTM gyűjteményébe kerülnek.

Tóth Anikó úgy vélte: a leletekből önálló kiállítást valószínűleg nem rendeznek, feltehetőleg az intézmény régészeti munkájának összegző tárlatán tekinthetik majd meg őket az érdeklődők. Magyar Károly, a BTM középkori osztályának vezetője, a feltárás másik irányítója elmondta: a mintegy 3.600 négyzetméteres területről összesen 110 ládányi lelet került felszínre az elmúlt másfél év alatt.

A XV.-XVII. századi lakók ugyanis erre, az akkoriban a várfalon kívülre eső részre szórták a szemetet, amely rendkívül érdekes leletanyagot szolgáltat, jelentős mennyiségű kultúranyagot tartalmaz. A vár védelmét szolgáló árkot a XIV. században kezdték betemetni, az így keletkezett területen észak-déli irányú utak húzódtak. A mai Tabán felé eső lejtős, várfal mögötti terep fokozatosan töltődött fel - tette hozzá a szakember.

Magyar Károly ismertetése szerint a terasz formájú rész feltárását több lépcsőben végezték. Falmaradványokat már az 1950-es években azonosítottak, az 1970-es években pedig szondázó kutatást végeztek, így amikor a mélygarázs építése konkretizálódott, már tudták, mire számíthatnak.