A miniszter elmondta: hiteles információk vannak arról, hogy szélsőséges csoportok meg akarják osztani a rendőrség erejét, összehangolt tervekkel "erőszakos cselekedeteket készítenek elő"; akcióik fő célja a Kossuth tér megszerzése. Szilvásy György hangsúlyozta: október 23. után nőtt az Országház épületének veszélyeztetettsége és a biztonsági kockázat a Kossuth téren.
Hozzátette: megszaporodtak az épület elleni fenyegetések, szélsőséges csoportok olyan tervet is készítettek, hogy megpróbálnak bejutni a Parlament épületébe. Ehhez kapcsolódva elmondta, hogy egyes politikusok rendszeresen kapnak fenyegetéseket, magán- és hivatalos programjaikat megpróbálják megzavarni.
Szilvásy György kitért arra, hogy e csoportok akcióinak "gyújtópontja" a Kossuth tér. Mint mondta, a csoportok február 2-a után néhány nap alatt megerősödtek, akcióik előkészítésébe futballhuligánokat és skinheadeket is bevonnak, és "a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyakkal szerelik fel magukat".
A miniszter tájékoztatásában úgy fogalmazott: a Kossuth téri kordon nem öncél. Ide kapcsolódva megjegyezte: a szükséges intézkedésekről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, amiről elismerte, hogy hiányosság volt. Arra a kérdésre, hogy miért nem számolja fel a rendőrség a szélsőséges csoportokat, Szilvásy György úgy válaszolt: a hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket.
Mivel a miniszter rövid tájékoztatóján csak négy kérdést lehetett feltenni, az újságírók már nem kaphattak választ a Parlament konkrét veszélyeztetettségét firtató kérdéseikre.
