A folyamatosan áramló sár és iszap következtében eddig a közelben húsz gyárat kellett bezárni, 10 ezer ember otthona pusztult el. Négy négyzetkilométeres területet tíz méter vastagon öntött el a fekete, forró és elviselhetetlenül bűzös áradat.

A Bandungi Technológiai Kutatóintézetben kidolgozott eljárás alkalmazásával, amelyről egy tudományos hetilap számolt be, a vulkán kráterébe egy külön e célra építendő hídról ezer, egyenként másfél méteres vasláncot dobnának, mindegyiken négy kőgolyóval: ezek a 300 kilós láncok száz méter mélyre süllyednének és a tudósok azt remélik, hogy olyan hatást fejtenének ki, amely megállítaná az iszapkitörést, mintegy "bedugaszolva" a krátert.

A művelet költsége 440 ezer dollár (84 millió forint) lenne. A párizsi Le Monde szerint azonban a tervet kockázatosnak tartja Richard Swarbrick brit szakértő: attól tart, hogy az iszap még akkor is találna más utat, ha a krátert sikerülne lezárni. Más szakértők szerint a vulkán még hónapokig, vagy akár évekig is naponta 7500-től 150 ezer köbméterig terjedő iszapot és sarat fog ontani, a forró anyag tíz négyzetkilométeres területet pusztíthat el teljesen.

A kitörés csaknem bizonyosan emberi tevékenység eredménye: a vulkán közelében kőolajat kutattak, s a fúrás során 2834 méter mélységben átlyukasztottak egy forró gőzt tartalmazó kőzetréteget. Egy földrengés nyomán a gőz utat tört magának a felszínre és a víz- és sárkeverék azóta áramlik a tűzhányó gyomrából.

A kőolajfúrásoknál a hasonló balesetek esetén egy másik fúrás révén bejuttatott cementtel zárják le a kitörést - egy tűzhányónál egy ilyen művelet sikerét sem lehet megjósolni a francia lap által idézett szakértők szerint.