"Szeress, ne háborúzz": ezt is a majmoktól lestük el?

A kutatók a Közép- és Dél-Amerikában élő Geoffroy pókmajmok viselkedését tanulányozták. Ezen majmok nagy csapatokban élnek, ám rövid életű, állandóan változó, néhány egyedből álló csoportokra bomlanak annak érdekében, hogy könnyebben mozogjanak táplálékkeresés közben, közölte a hirado.hu a nature-ra hivatkozva.

Filippo Aureli kutató szerint a helyzet olyan, mintha a majmok egy apró faluban élnének, ahol mindenki ismeri a másikat. Az egyed felébred, megreggelizik az egyik csoporttal, majd különböző alcsoportokhoz csapódik. Az apró bandák viszont állandóan összetalálkoznak. Ha a többi majom riválisnak tekintendő, fennáll a veszélye a verekedés kitörésének. Az ölelkezés megfelelő módnak tűnik a feszültség levezetésére, így az olyan agresszív találkozások, mint az üldözés, főleg olyan majmok között esik meg, melyek először nem ölelkeztek össze.

Az öleléssel emellett azt is le lehet tesztelni, milyen kötelék van az egyes egyedek között, mivel az eljárás a test sérülékeny, megtámadható részeit villantja fel. Az egy csoportba tartozó majmok nem ölelgetik egymást, ami azt sugallja, hogy az ölelés nem csak a vonzalom általános szintjeire reflektál. A korábbi kutatások főleg arra fókuszáltak, hogy a majmok miként tisztázzák harc után a vitát. Ám igen kevés olyan tanulmány született, melynek célja a megelőző békekötés állt volna a középontjában.

Bár az emberek a mindennapokban nem igazán hajlanak egymás üldözésére vagy verekedésre, ám a majmok ölelkezése analóg lehet az emberi öleléssel vagy kézrázással - ondja Aureli. A kutató azt sugallja, hogy az ölelés sokkal fontosabb lehet azon majmok számára, melyek néhány napja nem találkoztak, ennélfogva pedig nem biztosak abban, hogy milyen talajon is áll kapcsolatuk a másik féllel. Pontosan ugyanaz a helyzet, mint amikor nem tudjuk eldönteni, hogyan is üdvözöljünk egy évek óta nem látott barátot.