Erdélyi reakciók: "nem volt jó magyarnak lenni"

Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) munkatársa Sólyom László erdélyi útjának tükrében értékeli a budapesti eseményeket. Emlékeztet arra, hogy Tempfli József katolikus megyéspüspök azt mondta a magyar államfőnek: ezzel a látogatásával sikerült helyrehozni a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. A kommentátor utalt a csütörtök esti kolozsvári ünnepi műsorra, ahol a közönség percekig tapsolta a beszédet mondó magyar államfőt.

Az állami színház termében a hangulatot éppen az összetartozás érzése tette felemelővé - írja Cseke Péter. A Budapestre hazatérő Sólyom László bizonyára fájó szívvel gondolt a Székelykőn vagy a kolozsvári színházban eltöltött percekre - írja a szerző, hozzáfűzve: a magyar államfő odahaza nem élhette meg az összetartozás érzését.

Az erdélyi Krónika hasábjain Balogh Levente megállapítja: az idei március 15-én nem volt igazán jó érzés magyarnak lenni. A politikai szembenállás a mindennapok szintjére is átszivárgott, 2004. december ötödike óta pedig a határon túli magyarok többsége még akkor sem tudna szimpatizálni a jelenlegi magyar kormányfővel, ha az úgy döntene, hogy komoly, a nemzet összetartozását hangsúlyozó változásokat kívánna bevezetni a magyar-magyar kapcsolatokban.

Azt viszont bizonyára kevesen gondolták - folytatja gondolatmenetét a kommentátor -, hogy március 15-én még annak lesz a legkisebb jelentősége, hogy Gyurcsány Ferenc üzenetét kifütyülik-e vagy sem. Hogy nem az lesz a téma, melyik politikus milyen közhelyes fordulatokkal élt beszédeiben, vagy hogy mennyire sikerült a Nemzeti Múzeum előtt megrendezett ünnepi műsor. Hanem az, hogy a rendőrség - szinte már gyanús, de inkább komikus túlbuzgósággal és eredményességgel "napi fél tucat "terroristagyanús" személy őrizetbe vételéről számol be.

Az, hogy a koalíció képviselőit esernyővel felfegyverzett testőröknek kell megóvniuk a tojászáportól, illetve, hogy elborult elméjű fantasztákból és elkeseredett polgárokból álló csoportok minden második sarkon kormánybuktatásról és forradalomról álmodoznak - írja a szerző . "Nyilvánvaló, hogy mindez nem tekinthető normális állapotnak. Ám az, hogy végre visszakapjuk az ünnepeinket, mindkét oldal politikai és közéleti szereplőinek felelőssége. Hogy évente legalább azon az egy-két napon úgy érezzük: mégiscsak jó magyarnak lenni" - olvasható a kommentárban.

A román sajtótermékek közül az Adevarul tudósított a budapesti eseményekről, bár az esti összecsapások már nem érték el a lapzártát. "Tiltakozás és pfujolás Magyarország nemzeti ünnepén" - olvasható a címben. A lap külön keretes kis anyagban írja: a magyarok haragszanak amiatt, hogy Sólyom László Erdélyben ünnepelte az évfordulót. A Ziarul Financiar és a Ziua tényszerű tudósítást közölt a magyarországi ünnep eseményeiről.