Ezt az eleven "jelzőkészüléket" most alkotják meg a tudósok - közölte Oertel Nándor a gödi Magyar Dunakutató Állomás vezetője az MTI-vel. A Magyar Tudományos Akadémia intézményének hidrobiológusa elmondta, hogy a 2.188 kilométer hosszúságú Dunát a világ 10 legveszélyeztetettebb folyójaként tartják számon.
Vizének állapota ugyan jelenleg jónak mondható, de a hajózás, az árvízvédelem, a duzzasztások és más beavatkozások olyan hidromorfológiai változásokat idéztek elő a folyóban, amelyek az ökológiai és a gazdasági szempontok közötti egyensúly megőrzése érdekében nagyobb odafigyelést igényelnek.
Annál inkább is, mert a világ vízkészletének csupán 1 százaléka édesvíz, ami mindinkább stratégiai fontosságú természeti kincs. A Duna pedig 20 millió embernek, közöttük 3 millió magyarnak szolgál napi ivóvízként és a parti szűrési kutak jóvoltából Budapest ma Európa legjobb minőségű ivóvízével rendelkezik - hívta fel rá a figyelmet.
Oertel Nándor arra is kitért, hogy a Duna német és osztrák szakaszán kiépült tározók következtében az utóbbi évtizedben megindult egy káros eutrofizációs folyamat, vagyis az algák túlzott elszaporodása. A természetes vízáramlás ugyanis lelassult, az árnyékolóként szolgáló hordalék leülepszik a mederfenékre. Ezáltal a napfény mélyebben áthatolhat a víz felszínén, a több fény pedig az algák gyorsabb szaporodásával jár, ami pedig a víz élővilágát veszélyezteti. Figyelmeztető jel az is, hogy például a Duna-Majna-Rajna összeköttetés nyomán vándorkagylók sokasága jelent meg a Duna hazai szakaszán, ezek az élőlények pedig felboríthatják a víz ökológia egyensúlyát, a folyóba érkező csatornák védőrácsára tömegesen rátelepedve pedig dugóként akadályozzák a vízmozgást.
Ezekhez hasonló jelenségek miatt is indokolttá vált, hogy EU kötelezze tagállamait: 2016-ig dolgozzák ki azt a módszert, amellyel a felszíni élővizek eddigi fizikai és kémiai vizsgálatán túl, további kontrollként már a vízben élő lények állapotának alapján is következtetni lehet a vizek minőségére, baj esetén a gyorsabb reagálás érdekében.