Tüntetett az Utca Embere

A szervező hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg nem feltétele az ingatlan végrehajtási eljárásnak, hogy megvizsgálják: megkapták-e az érintettek minden olyan támogatást, amelyre egyébként jogosultak lennének. "Míg a kilakoltatottak mulasztását folyamatosan számon kérik rajtuk, addig az önkormányzatok mulasztásait nincs, aki számon kérje" - tette hozzá.

Misetics Bálint szerint súlyos probléma, hogy a szociális ellátórendszer képtelen a kilakoltatott családokat együtt elhelyezni, ezért a kilakoltatás gyakran a családok széthullásához vezet. Sokszor előfordul az is, hogy pusztán anyagi szempontok szerint a család gyermekét, gyermekeit - a hatályos gyermekvédelmi törvényekkel ellentétben - állami gondozásba veszik. Az aktivista szerint a hajléktalan emberek, illetve az állami gondozásba vett gyermekek ellátása sokkal több anyagi ráfordítást igényel, mint amennyibe az került volna, ha normális lakhatást biztosítanak nekik.

Skultéti József, a Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai ügyosztályának vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a szociális törvény 7. paragrafusa szerint a kilakoltatott emberekkel szemben, amennyiben azok életét, testi épségét veszély fenyegeti, az illetékes önkormányzatnak segélyezési és elhelyezési kötelezettsége van.

"Én nem hiszem, hogy az önkormányzatoknak az lenne az érdekük, hogy a saját lakosaikat az utcára tegye a saját lakásaikból, hogy utána gondoskodni kelljen róluk." Az osztályvezető szerint nem lehet az a célja egy társadalomnak, vagy egy államnak, hogy a polgárait hajléktalanná tegye; az viszont a kerületi önkormányzatok felelőssége, hogy az adósságkezelő programjaikat miért nem működtetik jobban.