Ted Berger már egy évtizede dolgozik az agy-implantátumon, amivel elvileg az Alzheimer kórtól a memória vesztésig sok olyan betegséget lehetne gyógyítani, amely az idegsejtek sérülése vagy elhalása miatt következik be.

A Los Angeles-i egyetemen a Popular science riporterét Vijay Srinivasan fogadta, miközben egy egér agyának egy kis szeletét mikroszkóp alatt éppen "bekötötte" az áramkörbe. A Neurális gépészeti laborban egymás mellett sorakoznak a számítógépek és alkatrészeik, illetve a gyanús folyadékokat tartalmazó fiolák és a szövettenyészetek.

Gombnyomásra a csipből elektronikus impulzus érkezik az agyszövetbe, amelyben ennek hatására műszerekkel mérhető, képernyőn sajátos görbeként megjeleníthető aktivitás indul. Srinivasan szerint mintájuk és frekvenciájuk a csipből küldöttével csaknem azonos. Más szóval a fémből és sziliciumból álló áramkör úgy kommunikál az agyszövettel, mintha a test egy része lenne.

A kutatást vezető Ted Berger szerint az idegsejtek és a csipek közötti "párbeszéd" drámai áttörés, az első lépés azon az úton, amelynek a végén az agyi implantátumok, az agy-protézisek vannak. Az agyi implantátumnak ugyanis "folyékonyan kell beszélnie az agy nyelvét".

Ezek a protézisek idővel segíthetnek azokon, akiknek sérült vagy beteg az agya. Az áramkörök helyettesíthetik a hiányzó idegsejteket.

Ha Bergernek igaza van, egyszer majd olyan lesz az Alzheimer kór gyógyítása, mint egy számítógép bővítése új alkatrészekkel. A sebész behelyez és beköt néhány áramkört...(123.hu)

Berger hangsúlyozza, a megoldáshoz nem kell megfejteni az agy működését, hiszen itt "csak" a jelek feldolgozásának hiányosságait, zavarait akarják orvosolni. "A szerelőnek sem kell a zenéhez érteni, hogy megjavítson egy elromlott CD lejátszót."

Berger csapata mindenesetre elkészítette az első agy-implantátum prototípust. Ez egy hardveres másolata a hippocampusban található, a memóriáért felelős idegsejt hálózatnak. "Ha csak az agy ilyen kapacitásának 10 százalékát sikerülne pótolni, már az is óriási lenne."

A kutató csoportban együtt dolgoznak vezető ideg szakértők, matematikusok és informatikusok. A csip kevesebb, mint 12 ezer idegsejtet pótolhat, ami nagyon kevésnek tűnhet az emberi agyat alkotó 100 milliárd neuronhoz képest. Berger csapata azonban úgy véli, kutatásuk idővel megváltoztathatja a világot.