Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont illetékes vezetője az MTI-nek elmondta, hogy nincs lényeges változás a tavalyi vizsgákhoz képest. A magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhatnak, a maturálóknak a szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra 180 perc áll rendelkezésre.

A vizsgafeladatokban a sokféleség dominál. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon vannak a korábbinál jóval kevesebb lexikális tudást igénylő hagyományos, megtanult ismereteket számon kérő feladattípusok. Ezek mellett döntően a megszerzett ismereteket, információkat különböző képességek segítségével alkalmazó, rendszerező feladatok jelennek meg a vizsgafeladatok között. A tudás alkalmazására, a képességek mozgósítására helyezték a hangsúlyt.

A szövegértési feladat szövege általában 800-1.100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotáskor a vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet: ez lehet érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről, vagy egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása és két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása.

A tavaszi érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Az idén összesen 125,5 ezren jelentkeztek a tavaszi érettségi vizsgákra.