Külügyminiszterből államfő?

Gült áprilisban azért nem választották elnökké, mert az ellenzék bojkottálta a voksolást és a hadsereg is beavatkozással fenyegetőzött, amikor a politikai viták elfajultak. Az ellenzék és a tábornokok is attól tartottak, hogy az iszlám fundamentalistának minősített Gül megválasztása után felrúgja a modern Törökország világi jellegét rögzítő törvényeket és "iszlamizálja" az országot. Végül előrehozott választásokban egyeztek meg, amit pedig júliusban ismét a külügyminiszter pártja, az iszlámista Igazság és Fejlődés (AKP) nyert meg, méghozzá nagy fölénnyel.

Abdullah Gül most, jelöltségének bejelentése után szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár "a választás bebizonyította, hogy a nép mögötte áll", meg akar nyugtatni mindenkit, hogy az ország világi jellegének megőrzésére törekszik majd. "A Török Köztársaság demokratikus és világi állam, amelyben a törvények a meghatározóak. Ezeknek az elveknek védelmezését és erősítését tekintem legfőbb feladatomnak, ha megválasztanak", mondta a külügyminiszter.

Az szinte biztosra vehető, hogy Abdullah Gült az ankarai parlament államfővé választja majd. Az első szavazás augusztus 20-án lesz, a második forduló 24-én, a harmadik 28-án, a negyedik, a legutolsó pedig szeptember elsején. A harmadik fordulótól kezdve már a voksok több mint 50 százaléka (276) is elegendő az államfő megválasztásához, Gül pártjának, az AKP-nak pedig 341 képviselője van.