A Németh László Kulturális Alapítvány és a Vox Artis ügynökség által szervezett esten a nyíregyházi kórus Szabó Dénes vezetésével Kodály Zoltán kórusműveit szólaltatja meg.
Kántor Balázs a Cselló szólószonátát adja elő, majd a Budapesti Filharmóniai Társaság előadásában, Győriványi Ráth György vezényletével a Galántai táncok után a Háry János-szvit hangzik el.
"Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt legtökéletesebben testet a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett" - mondta a pályatárs Bartók Béla a 125 éve született és 40 éve elhunyt Kodály Zoltánról, akinek Háry János című daljátékát a Magyar Állami Operaház 1926-ban mutatta be.
Háry a paraszti mesélőt testesíti meg, aki egy képzelt világ csodás kalandjaiban a nép álmait, vágyait jeleníti meg. Az obsitos vitéz füllent, de nem úgy, mint a német Münchhausen báró. Vagyis nem haszonelvűen Háry lódítása maga a mese, fantázia. Háry János úgy szakad el a valóságtól, mint minden igaz költő. Ideálokat állít népe elé: íme, ilyenek is lehetnénk - hitte a zeneszerző.
Kodály Zoltánt gyermekkori emlékek fűzték Galántához. Amikor 1933-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának nyolcvanéves fennállására ünnepi kompozíciót írt, a múlt század elejéről való galántai cigánynóták dallamait választotta nagyzenekari feldolgozása tárgyául.