A tanácskozás jelentőségéhez hozzájárul, hogy Magyarország felsőoktatási intézményei közül egyedül a Miskolci Egyetemen foglalkoznak a felszín alatti vizek mérnöki alapú kutatásával, és biztosítanak egyetemi diplomát nyújtó hidrogeológus-képzést - tette hozzá a docens.

Mint mondta, a kampusz műszaki földtudományi kara korábban is aktív résztvevője volt a konferenciának, amelyet eddig Székelyföldön, az ásvány- és borvizek hazájában tartottak, az idén először pedig Miskolc ad otthont a szeptember 5-én kezdődő háromnapos rendezvénynek - fűzte hozzá.

Beszámolt arról, hogy a tanácskozás jó szakmai fórum mindazoknak a szakembereknek, akik az ásványvizek kutatásával, tanulmányozásával, hasznosításával és védelmével foglalkoznak a Kárpát-medencében, illetve lehetőséget biztosít eredményeik, terveik bemutatására, egymás munkájának jobb megismerésére, valamint az egyes szakterületek és régiók közötti együttműködés megteremtésére, bővítésére is.

A hazai szakemberek mellett Ausztriából, Szlovákiából és Romániából érkező részvevőknek ugyanakkor egy szakmai kirándulást is tartogatnak a szervezők, hogy megismerjék a térség vízföldtani és balneológiai értékeit.

Szűcs Péter a konferencia kapcsán emlékeztetett arra, hogy míg az 1960-70-es években évente átlagosan 2 liter ásványvizet fogyasztottak Magyarországon személyenként, addig napjainkra mintegy 100 literre tehető ez a mennyiség. E tendencia több tekintetben is fontos, egymásra is ható következményeket hoz, egyebek mellett az ipar, a foglalkoztatás, a kutatás és az oktatás terén is - részletezte.

Kifejtette, hogy az ország felsőoktatási intézményei közül egyedül a Miskolcon, a hidrogeológiai-mérnökgeológiai tanszéken van egyetemi szintű hidrogeológus mérnökképzés, s ugyanilyen keretek között egyedül itt foglalkoznak a felszín alatti vizek kutatásával. A szakterület mérnökei iránti keresletnövekedésre reagálva a kar bővíteni fogja képzési rendszerét, valamint hidrogeológus-mérnök mesterképzési szak indítását tervezi.