Takács Alberték meghatározták a korrupció fogalmát

A csütörtöki alakuló ülést követően Takács Albert az MTI-nek elmondta: a testület áttekintette és pontosította az ügyrendjét. Ennek keretében megvitatták, mit értenek a testület nyilvános működése alatt. Ezt úgy pontosították, hogy az államtitkok, a szolgálati titkok, a döntéselőkészítő anyagok, valamint a személyes adatokat érintő ügyek továbbra sem nyilvánosak, így azokat anonimizálva fogják kezelni. Elfogadták a testület munkatervét is, az év végéig pedig elkészítik a korrupcióellenes stratégia vázlatát. Döntöttek arról is , hogy szeptember 26-án korrupciós fórumot rendeznek szakmai szervezetek és az üzleti élet képviselőinek bevonásával.

Az ülésen a testület tagjai meghatározták a korrupció fogalmát is. A meghatározás szerint a tagok azt a társadalmi jelenséget tartják korrupciónak, ami nem föltétlenül csak az állami, közigazgatási szférával áll kapcsolatban, hanem a költségvetéssel kapcsolatba hozható pénzeknek és befolyásoknak a mozgásával is foglalkozik - mondta a miniszter.

"Amit a közvélemény is korrupciónak tekint, azzal fogunk mi is foglalkozni" - magyarázta a miniszter. Ugyanakkor, mint mondta, e széles területen belül nem az összes jelenséggel foglalkoznak majd, hanem meghatároznak néhány nagy irányt, amit alaposan megvizsgálnak. A miniszter ezek közé sorolta a közbeszerzésekkel, pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalokat, a pártfinanszírozást és az európai uniós pénzek elosztását is.

Az ülésen sorra vették azokat az elmúlt évek ágazati vizsgálatai folyamán keletkezett dokumentumokat is, amelyek kiinduló alapot képezhetnek a grémium működéséhez.

Emellett a testület három munkacsoportot is létrehozott csütörtökön. A transzparencia bizottság a közszféra, a közpénzek átláthatóságával, a nyilvánosságot előíró jogszabályok gyakorlati érvényesülésével, valamint a médiának a korrupció feltárásában játszott szerepének a vizsgálatával foglalkozik majd. Emellett egy gazdaságpolitikai és egy rendészeti munkacsoport működik majd a teljes ülések között a terület szereplőinek bevonásával.

A miniszter tájékoztatása szerint a következő testületi ülést október 4-én tartják, amelyre már elkészül a korrupcióellenes stratégia vázlata. A tervek szerint minden hónapban összeül a grémium. A jelenleg rendelkezésre álló anyagokból áttekintést állítanának össze a magyarországi korrupciós helyzetről, és közvélemény-kutatást is végeztetnének annak felmérésére, hogy a lakosság korrupció iránti érzékenysége hogyan változott az elmúlt években.

Az elképzelések szerint még karácsony előtt, decemberben elkészülne a korrupcióellenes stratégia első változata; a 2008-2010-re vonatkozó tervezetről, és az ahhoz kapcsolódó cselekvési programról a kormány pedig február első napjaiban már dönthetne.

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület létrehozásáról idén júniusban született kormányhatározat. A 18 tagú testületben hatan-hatan a kormányzati szervek, illetve a nem kormányzati állami intézmények, és ugyancsak hatan a civil szféra képviselői.

A kormány részéről az egészségügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tagja a testületnek.

A nem kormányzati állami intézmények közül a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa, az Állami Számvevőszék és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, valamint a legfőbb ügyészt és az adatvédelmi ombudsmant kérte fel a kormány, hogy meghívottként vegyen részt a testület munkájában.