Mindhárom regénynek múltja van Oroszországban: A Pál utcai fiúk első ízben még az ötvenes években jelent meg oroszul, és Az arany embert a hetvenes években jelentették meg, az Egri csillagoknak azonban csak egy kalózkiadása jutott el az érdeklődő orosz olvasókhoz a nyolcvanas években.
Kiss Ilona, a moszkvai Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta: a korábbi kiadások annyira kifogytak, hogy még a könyvtárakból is eltűntek. Az arany emberből interneten feladott hirdetéssel kellett felhajszolni egy példányt: végül egy magánember kínálta fel sajátját.
A könyvbemutatón Székely Árpád magyar nagykövet többek között arról beszélt, hogy a kultúra rendkívül fontos eszköz a kétoldalú kapcsolatok élénkké és termékennyé formálásában. Az elmúlt három év alatt mintegy 50 magyar irodalmi mű jelent meg orosz nyelven. Szólt az úgynevezett Magyar Pontokról, amelyeket egyes területi központokban hoznak létre: Szentpéterváron, Hanti-Manszijszkban, a Hanti-Manszi autonóm körzet székhelyén, Mariföldön Joskar-Olában, és Mordvinföldön, Szaranszkban működik már ilyen pont, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a magyar irodalom alkotásaihoz és egyéb Magyarországról szóló információkhoz, és a tervek szerint három éven belül összesen tíz ilyen Magyar Pont lesz már a regionális központokban.
Az idén 15 éves Vagriusz az öt legnagyobb orosz kiadó egyike. Fő profilja a szépirodalom és a memoárirodalom, továbbá az igényes összes művek kiadása, s a magyar regények mellett most jelentette meg az ír James Joyce A dublini emberek és az amerikai Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót című regényeit is.
Miközben a könyvvásáron szombaton hosszú sorok kígyóztak az egyáltalán nem olcsó belépőkért, a külföldi irodalom iránt a hatalmas orosz kínálat mellett viszonylag csekély az érdeklődés, ez a magyarázata annak, hogy - mint a kiadó képviselője az MTI-nek elmondta - a magyar regények egyelőre az orosz piacon csekélynek számító 3000 példányszámban jelennek meg.
