„Együtt a szoborért” és az Operettel
A Budapesti Operettszínház jótékonysági gálaestre készül. Kálmán Imre Nagymező utcai szobrának felállításáért a Színház teljes társulata közreműködik.
2007. szeptember 11. kedd 16:31 - Malina Adrienn
Kálmán Imre életpályája
Apja ösztönzésére jogi tanulmányokat folytatott, de ugyanakkor Budapesten a Zeneakadémiára is beiratkozott, ahol Hans Koesslertől tanult zeneszerzést Bartók Béla és Kodály Zoltán évfolyamtársaként. A jogi pálya helyett a zeneszerzést választotta és 1907-ben megnyerte a budapesti Ferenc József nagydíjat egy dalsorozatáért. Az első nagy operett sikerét 1908-ban érte el a Tatárjárással, mind Budapesten, mind Bécsben, ahol folytatta a zeneszerzést és 1915 meg 1930 között nagy sikere volt a Csárdáskirálynővel (1915), Bajazzóval (1921) Marica grófnővel (1924) és a Cirkuszhercegnővel (1926) Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan a népművészeti hagyományokhoz fordult forrásért, de a húszas években Amerikában is terjedő népszerű bécsi stílust is elsajátította és sikerrel használta. Darabjai német, angol és francia változatban is megjelentek.
Kálmán Imre, a világhírű neves operett szerző 125 évvel ezelőtt született. Ilyenkor szoktak azok a sorok jönni, hogy született X. év, X. hónap Y. napján, de Kálmán Imre esetében ez nem olyan egyszerű. 1882. október 24-én vagy 25-én látta meg a napvilágot Siófokon. Ez a vagy nem a zenetörténészek, illetve zenekutatók hanyagsága miatt került az életrajzba. Maga a Kálmán család is két pártra szakadt a születése napját illetően. Nyilván éjféltájt született, s így nehéz volt eldönteni, hogy még 24-ére vagy már 25-ére datálják. Később maga Kálmán Imre sem csinált nagy gondot a dátumból. Miért is tette volna, hiszen így megtartotta mindkettőt, és család, barátok gratulációit két napon át fogadhatta.
Az Operettszínház 2007. szeptember 22-én, szombat este 19 órai kezdettel tartja nagyszabású gálaestjét. A színház összes operett- és musicalsztárja fellép egy különleges műsorral, eddig még tőlük nem hallott, látott dalokkal, műsorszámokkal készülnek. Az előadásban közreműködik a színház összes szólistája, énekkara, balettkara, musical együttese, zenekara, műszaki dolgozója és műhelye.
Az est rendezője a színház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor, valamint Béres Attila, Böhm György és Somogyi Szilárd. Vezényel: Makláry László és Silló István.
A Pesti Broadway Alapítvány, amely a magyar operett hagyományainak és hírnevének megőrzését hivatott elősegíteni, Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából emlékszobor felállítását tervezi a magyar operettszerzők „királyának". A szobor, amely a padon ülő zeneszerzőt ábrázolja, Veres Gábor szobrászművész alkotása, a Nagymező utca sétáló részén, a színház előtt kerül felállításra. A szobor felállításának költségeit adományokból kívánjuk fedezni, számítva a színházat kedvelő nagyközönség támogatására. A rendezvényen az Operettszínház teljes társulata jótékony céllal lép fel.
Amennyiben adományokkal szeretnék megtisztelni az alapítványunkat, abban az esetben bárki részese lehet a Kálmán Imre szobor felállításáért létrejött összefogásnak. 5 ezer Ft feletti felajánlás esetén meghívjuk az ünnepi gálaestre, és részese lehet egy nagyszerű dolognak.
Az adományokat az Alapítvány 63100150-12014299 bankszámlájára, valamint az erre a célra rendszeresített alapítványi bizonylaton lehet befizetni a színház szervezési osztályán (1065 Budapest, Nagymező u. 19.), a meghívók helyre szólóan ugyanitt vehetők át – közölte Ferenczi Orsolya, az Operettszínház sajtófőnöke.
Oszvald Marika szerepei
1972-től tagja a Budapesti Operettszínháznak.
Fontosabb színházi szerepei: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A mosoly országa, Cigányszerelem, A víg özvegy, Luxemburg grófja, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő, A montmartre-i ibolya, Nebáncsvirág, Mária főhadnagy, János vitéz, Hegedűs a háztetőn, Bál a Savoyban, A denevér, Mágnás Miska, Leányvásár.
Vendégfellépései: München, USA, Kanada, Izrael, Olaszország, Franciaország, Svájc, Ausztrália, Skandinávia, Japán.
Az esten fellép Oszvald Marika, aki 35 éve az Operettszínház tagja, aki szinte a teljes operettirodalom klasszikus szubrett szerepét megformálta már a színpadon. Volt Stázi, Liza, Panni, Bessy és még hosszasan sorolhatnám. Őt kérdeztem, hogy különlegesebb-e Kálmán zenei világa, mint a többi, szintén nagyszerű zeneszerzőé.
- Igen, mindenképpen különlegesebb és hozzám közel álló, mert sok esetben a magyar népzenére hagyatkozik, abból építette fel a darabjait. Talán attól annyira sikeres, hogy benne van az a magyaros tűz és temperamentum, szenvedély, ami ezt a műfajt jellemzi. Ezek olyan igazi, magyaros operettek, míg a bécsi inkább a keringőn alapszik és líraibb. Úgyis mondhatjuk, hogy a Kálmán-operettek lendületesebbek, és ez a siker titka.
- Volt kedvenc szerepe?
- Kálmán műveiben a szubrett vonal nagyon erős, ellentétben a Lehár operettekkel. Sok olyan szerep volt, amiben szívesen játszottam. Ilyen volt a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnő ezek mind-mind sikerszerepeim voltak, és nagyon szerettem játszani.
-Milyen különlegességgel készül erre a gálára?
- Egy érdekes dolgot tervezünk, Lehár Víg özvegyéből - ami most kerül majd bemutatásra - az összes szubrett egyszerre fog fellépni, és a Mágnás Miskából a cintányéros cudar világot fogom még előadni. Remélem, jó hangulatú este lesz.
