Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a rebiszes törzsőrmester október 23-án, a Fidesz-nagygyűlés utáni tömegoszlatáskor a Deák Ferenc tér felől a Károly körúton haladt az Astoria irányába és eközben társával "intézkedés alá vont" egy férfit, majd testi kényszerrel a rendőrsorfal mögé hurcolták, ahol ismeretlen rendőrök úgy összerugdosták, hogy eltört a lába, majd hasra fektették, megbilincselték és ez után a vádlott a sértett bal kezének harmadik ujját hátrafeszítette és eltörte.
A lábszárcsont törés ügyében a vádhatóság azért szüntette meg az eljárást, mert az elkövető ismeretlen maradt.
A bíró hangsúlyozta, hogy míg a tavaly szeptemberi tévészékház ostromakor, a rendőrökre támadó civilek váltottak ki erősen negatív visszhangot a társadalomból, addig október 23-án megfordult a közhangulat és a társadalom inkább a rendőri brutalitást rosszallotta.
Az ügyész perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a brutális rendőr cselekménye legalább annyira veszélyes a társadalomra, mint a zavargásokban részt vevő hivatalos személyek elleni erőszakot elkövető civileké és ezért ennek megfelelő büntetést, letöltendő szabadságvesztést szabjon ki a bíróság. Addig a bíró úgy vélte, hogy súlyosabb az az eset, amikor civil támad rendőrre.
A bíró ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy teljesen indokolatlan, kegyetlen, brutális volt a rendőri erőszak, hiszen túlerőben voltak a tüntetővel szemben. Azt pedig egyenesen "szadistának" minősítette a bíró, amikor a sértettet hason fekve történt megbilincselése után a földön felültették és ismeretlen rendőrök a lábaira álltak, azon hintáztak.
Mint ahogy megengedhetetlen a bíró szerint, az is hogy leköpködték és azt kiabálták rá, hogy "Te rohadt fideszes bérenc". Ezzel kapcsolatban a bíró rámutatott: a rendőrség politikamentes szervezet és ennek megfelelően semmiféle pártállással, politikai hovatartozással kapcsolatban nem szidalmazhat.
Egyébként a tüntető ellen rendzavarás miatt indult másik eljárást már korábban megszüntette a kerületi bíróság, mert telefonon készített filmfelvétel bizonyította, hogy nem követett el szabálysértést.
A sértett a tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit, nem érdemelte meg azt, ami történt vele, mindennek kell, hogy legyen következménye.
A védő a tárgyaláson azzal érvelt, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított a vád, ezért a felmentés indokolt, abban az esetben pedig, ha mégis bűnösséget állapítana meg a bíróság, vegye azt is figyelembe, hogy a vádlott régóta folyamatos szolgálatban, készenlétben volt, ezért legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést érdemelhet.
A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: ártatlan, bűncselekményt nem követett el.
Szerdán a katonai bíróság védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt egy év nyolc hónap három évre felfüggesztett börtönre ítélte, és lefokozta a rendőrt. Az ügyészség súlyosításért, letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védelem és a vádlott felmentésért, így az elsőfokú határozat nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
A tavaly őszi zavargások kapcsán több tucatnyi hasonló büntetőeljárás van folyamatban rendőrök ellen, számos civilt pedig már korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek erőszakos cselekmények, köztük hivatalos személy elleni erőszak miatt.
