Erről Papp Csaba ezredes gazdaságvédelmi főosztályvezető számolt be az iroda szerdai budapesti sajtótáján.
Közlése értelmében a védett állatok eszmei értéke a kifejlődhető tokhal példányokra tekintettel ikránként 10 ezer forint, tehát a lefoglalt készletek eszmei értéke meghaladja a hárommilliárd forintot.
Az ezredes elmondta, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya tett feljelentést, mivel gyanút ébresztett bennük, hogy csak ők adhatnak ilyen termékek forgalmazására engedélyt, ám az áru ennek hiányában került a polcokra és éttermekben, főleg külföldi turisták által látogatott helyeken, a budai Várban és a Vámház körúti vásárcsarnokban.
A tavaly januárban indult összehangolt akció keretében a főváros öt üzletében, illetve a forgalmazó cég irodájában és a tulajdonosok lakásain foglaltak le 412 tégely kaviárt, amelynek egy része állt csak eredeti ikrából, a többi az említett kecsegéből, vagy élelmiszeradalékokból.
A nyomozás során megállapították, hogy 155 étterem és kereskedelmi vállalkozás vásárolt a kaviártermékekből, de a már eladott áru beltartalmának szakértői vizsgálatára nem volt mód.
A forgalmazott termékek összértéke meghaladta a 25 millió forintot, mivel a kereskedők három különböző áron forgalmazták azokat, értelemszerűen a legolcsóbban az élelmiszeradalékokból származókat.
Kérdésre válaszolva az ezredes elmondta, hogy eddigi információk szerint az adalékokból származó kaviárnak nem volt egészségkárosító hatása.
Hozzáfűzte, hogy minősített esetekben a természetkárosítást öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Elmondta, hogy a kecsege nem minősül védett állatnak, kilogrammonként 500 forintért a piacon is beszerezhető.
A sajtótájékoztatón kivetített képeken mutatták be azokat a hamisított, nyomtatott címkéket, amelyekkel lefedték a zárjegy nélküli, vagy Magyarországon előállított termékeket tartalmazó tégelyeket.
Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője mindehhez hozzáfűzte, hogy a tokhalikra forgalmazását tiltó Washingtoni Egyezmény és az Európai Unió vonatkozó rendelete ellenére mintegy évi 160 milliárd dollárt tesz ki a védett, kihalóban lévő állatfajok illegális kereskedelme, a kaviár esetében főleg orosz és ukrán vonalú, szervezett bűnöző csoportok által.
Hozzátette: az is gyanút keltett bennük, hogy a vonatkozó időszakban ideiglenes exporttilalmat rendeltek el Oroszországban a kaviárra és a legális tokhaltenyészetek csak Iránban és Franciaországban vannak.
