Élete 1973-ban változott meg, amikor megjelent Carrie című regénye. A telekinetikus képességekkel rendelkező lányról szóló kéziratát először kidobta, csak felesége bíztatására halászta ki mégis a szemétkosárból és fejezte be. A történetét az akkor még ismeretlen Brian De Palma filmesítette meg, a kedvező fogadtatásnak és a honoráriumnak köszönhetően King főállású író lett. Ezután egymást követték a műfaj klasszikus darabjai: a Cujo, a Christine, a Tortúra és a leghíresebb, az 1977-es Ragyogás. Valamennyit filmre vitték, ám igazán nagy sikert csak a Stanley Kubrick rendezte Ragyogás ért el, Jack Nicholson tébolyult mosolyával. (Érdekesség, hogy maga az író elégedetlen volt a filmmel és elkészítette saját változatát, ami megbukott.) A hirtelen jött népszerűség hatására King lába alól kicsúszott a talaj, művei közel tíz évig a kábítószer és az ital hatása alatt születtek. Függőségéből végül terápia és családja segítségével lábalt ki.
Noha horror-írónak skatulyázták be, A setét torony címmel három évtizedig írta hétrészes fantasy sorozatát. 1982-ben romantikus és már-már realista oldaláról mutatkozott be A remény rabjai című könyvével, ezt a vonalat folytatta 1996-ban A halálsoron; mindkét regényt Frank Darabont vitte filmre. A hetvenes évektől 1985-ös lelepleződéséig Richard Bachman álnéven is publikált, így kiadott legismertebb regénye a Sorvadj el! Művei sok ponton találkoznak egymással, nevek és személyek vándorolnak egyik könyvéből a másikba.
Az írót 1999-ben súlyos baleset érte, sétálás közben elütötték. Hosszú lábadozása után megvette a "bűnös" autót és ripityára törte; a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt sofőr a következő évben rejtélyes körülmények között meghalt - pont Stephen King születésnapján...
King az írás mellett focizik, gitározik és énekel - amíg teheti, mert gyógyíthatatlan szembetegsége miatt a teljes vakság fenyegeti. Az írót számos díjjal tüntették ki, megkapta az igen komoly Nemzeti Könyvalap életmű-díját is. Könyvei évente négymillió példányban kelnek el, a jogdíjakból hatalmas vagyonra tett szert. Különcsége az autogramosztás terén is megnyilvánul - a rajongók csak egy internetes listára feliratkozva kaphatják meg aláírását, és csak két alkalommal. Művei hazánkba közel tíz év késéssel jutottak el, elsőnek a Ragyogás jelent meg 1986-ban.
