A magyar sors Csehszlovákiában című nemzetközi konferenciát kiállítás-megnyitó követi. A tárlatot az eredeti program szerint a cseh és a szlovák nagykövet, valamint a múzeum főigazgatója nyitja meg.
A tanácskozáson bemutatják az Otthontalan emlékezet című, a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló emlékkönyvet. A kötet az MTA Kisebbségkutató Intézetének és a Kecskés László Társaság gondozásában jelent meg.
A konferencia része annak a sorozatnak, amely 2004-ben kezdődött - akkor a tanácskozás témája a holokauszt volt. Egy évvel később a gulagról, tavaly a svábok sorsáról tanácskoztak a szakemberek.
Hatvan évvel ezelőtt a csehszlovákiai német és magyar ellenes intézkedések elsődleges "jogforrásai" az elnöki dekrétumok (a Benes-dektérumok) voltak. Eduard Benes köztársasági elnök 1945-ben 143 dekrétumot bocsátott ki. A 143 dekrétumból 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre, s jó néhány további közvetve szintén tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek összefüggtek a két kisebbség kollektív bűnösként való elmarasztalásával.
A magyar kisebbség felszámolása a trianoni területről 1938 után érkezettek és az úgynevezett "háborús bűnösök" kitoloncolásával vette kezdetét.
A Benes-dekrétumokkal kezdődött magyarellenes politikát betetőző lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött, s 1949. június 5-én fejeződött be. Ez idő alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából mintegy 90 ezer magyart űztek el.
