Abban az albán, a szerb, a vajdasági és a magyar házelnök is egyetértett, hogy az EU oldhatja meg a tartomány jövőjének kérdését, ha az ENSZ-ben nem születik erről döntés.
Jozefina Topalli, az albán parlament vezetője a távirati irodának elmondta: sokkal bonyolultabb a rendezés kérdése, mint azt korábban bárki gondolta, de biztos abban, hogy Koszovó végül függetlenné válik. Albánia szerint az Ahtisaari-terv a legjobb megoldás, a leginkább kompromisszumokra épülő rendezési elképzelés - tette hozzá.
Albánia arra bátorítja a koszovói vezetést, hogy működjön együtt a nemzetközi szervezettel a kérdés megoldásában - húzta alá Jozefina Topalli.
Az MTI azon kérdésére, hogy a jövőben egyesülhet-e a főként albánok lakta tartomány Albániával, a házelnök elmondta: Albánia azon dolgozik, hogy az európai közösség tagjává váljon, és függetlenedése után Koszovó is ezen az úton indul majd el. A két albán közösség "Brüsszelben fog egyesülni" - tette hozzá.
Oliver Dulic szerb házelnök szerint a 200-300 éve tartó folyamat vége felé közeledik, a koszovói kérdés hamarosan megoldódik. A politikus reményét fejezte ki, hogy a rendezés a szerbek és a koszovói albánok megállapodása alapján születik majd meg.
Bármilyen olyan megoldás, amely akármelyik fél érdekeit sérti tovább destabilizálhatja a régiót, így nagyon keskeny az a sáv, ahol kompromisszum születhet. Destabilizáló tényező lehet, ha egy-egy ország egyoldalúan függetlenként ismeri el Koszovót - mondta Oliver Dulic az MTI azon kérdésére, hogy a koszovói rendezést kísérheti-e erőszakhullám.
A szerb politikus hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a rendezés megőrizze a régió stabilitását és a lehető legszélesebb jogokat biztosítsa a kisebbségek számára.
Bojan Kostres, a vajdasági parlament elnöke is úgy látja, hogy bármilyen gyors és meggondolatlan lépés erőszakhoz vezethet a térségben. Ennek megelőzésében Belgrádnak, Pristinának és a nemzetközi közösségnek is szerepe van - fűzte hozzá.
Az MTI azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a déli tartomány rendezése az északi autonóm terület életét, a politikus elmondta: ha a koszovói rendezés után a szerbek elmenekülnek a tartományból, akkor valószínűleg nem a Vajdaságban próbálnak meg letelepedni. Az esetleges menekülthullámnál így sokkal veszélyesebb a Vajdaságra nézve, hogy egyes szélsőségesek arról beszélnek, hogy meg kellene vonni az autonómiát Vajdaságtól, ha Koszovó függetlenné válik - húzta alá.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a távirati iroda azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolhatja a koszovói rendezés a régióban élő kisebbségek életét, elmondta: csak olyan megoldás születhet, amely a későbbiekben példaértékű lehet. A koszovói rendezés egyfajta precedenst is teremt, nem hiába figyelik árgus szemekkel a folyamatot a világban, például Indonéziában is - hangsúlyozta a politikus.
Szili Katalin épp ezért nem tekinti csak európai ügynek a rendezést, hiszen szerinte az egész világot érdekli a kérdés megoldása.
A magyar házelnök hangsúlyozta: csak olyan döntés születhet, amely megőrzi a térség stabilitását és biztosítja a kisebbségek jogait. Ez a rendezés csak olyan közösségi döntésen alapulhat, amelyet minden fél elfogad - tette hozzá.
Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be.
Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból.
A 2,1 milliós Koszovóban ma már legfeljebb 80 ezer szerb él.
