A Magyar Mozgókép Mestere, Balázs Béla-díjas, érdemes művész életének 75. évében múlt kedden, szeptember 25-én hunyt el.
Gaál István rendező, forgatókönyvíró, operatőr, vágó 1933. augusztus 25-én született Salgótarjánban. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.
Kezdetben ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult, később ugyanott docensként tevékenykedett. A Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak.
Első játékfilmje a Sodrásban volt, amelyet a Magasiskola és a Holt vidék követett. További emlékezetes alkotása az Orfeusz és Eurydiké, a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat).
Gaál István 1969-ben Balázs Béla-díjat, 1981-ben érdemes művész címet, 1991-ben Kossuth-díjat kapott. 1999-ben elnyerte a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben pedig a Magyar Mozgókép Mestere címet.
Az alkotó szerepel Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának ez évi jelöltjei között.