"Míg Gyurcsány Ferenc 48 pontban foglalta össze az ország irányításával kapcsolatos teendőket, addig az MDF-nek csak a tervezett egészségügyi reformokkal kapcsolatban legalább 48 kérdése van. Minél tovább gondolkozunk, annál több és több kérdés vetődik fel" - hangsúlyozta a politikus. A kérdéseket a párt politikusai hétfőn adták át a miniszternek, a tárcavezetőnek 15 napja van válaszolni - tette hozzá.
Pusztai Erzsébet elmondta: továbbra sincs jele annak, hogy a kormányzat a szakmával, vagy a pártokkal egyeztetést folytatna a biztosítási rendszer átalakításáról. Pedig fontos lenne, hogy az átalakítás szakmailag megalapozott legyen, nem elég a változó szlogeneket ismételgetni - húzta alá.
A kormány azt mondta, hogy egy hónapon belül az Országgyűlés elé terjeszti majd a javaslatát, így még a jogszabály-előkészítésre sem lesz elegendő idő, nemhogy a szakmai egyeztetésre - vélekedett a politikus. Hozzátette: vannak országok, ahol évekig készítették elő az ilyen átalakítást, és nem arról szólt az egyeztetés, hogy néhány ember egy íróasztal mellett dolgozta ki a javaslatot.
Az MTI kérdésére a politikus hangsúlyozta: az MDF csak akkor szavazná meg az előterjesztést, ha abban a saját programja is benne lenne, de erre kevés az esély. "Lehetséges, hogy módosító indítványok születnek, hogy a lehető legkisebb rossz legyen a végeredmény, de ez nem azt jelenti, hogy az MDF elfogadja a törvénytervezetet" - fűzte hozzá.
Az MDF első kérdéscsomagjában egyebek mellett arra keresi a választ, hogy mi lesz az ellátási csomag tartalma, és ki határozza meg majd annak összetételét. Azt is megkérdezi a párt, hogyan lehet majd megakadályozni, hogy a legtöbb panasszal bajlódó krónikus betegeket különböző módon eltávolítsa egy biztosító magától. Szintén a kérdések között szerepel, hogy a biztosítók, vagy az állami költségvetés fizeti-e majd a sürgősségi ellátást.
Pusztai Erzsébet egy hete jelentette be, hogy az MDF kérdéseket fog intézni az egészségügyi miniszterhez a biztosítási rendszer átalakításáról.
A kormánypártok múlt héten közölték: politikai egyezség született az egészségbiztosításról. A rendszer alapegysége a megye lesz, a közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) pedig négy pénztár alakulhat meg.