Kincses Gyula a rendszerbe belépő magántársaságok lehetőségeiről és garanciáról szólva azt mondta: ha valakinek az állam okoz kárt, akkor azt meg kell téríteni, de profitgaranciáról nincs szó.
"Ha én ráutaló magatartással ráveszek valakit egy szerződésre, amiből azt megváltoztatva kára származik, akkor ez a garancia minden állampolgárt, minden szervezetet megillet, tehát ilyen típusú garanciák vélhetően lesznek a törvényben, profitmegtérülési garanciáról szó nem lehet" - emelte ki az államtitkár.
Hozzátette: az egészségpénztárakban 49 százalékot tulajdonló társaságoknak a rendszert érdemben befolyásoló, stratégiai döntésekre nem lesz lehetőségük, csak bizonyos technikai, szervezeti, működtetési kérdésekre lehet befolyásuk, de ez további megegyezés kérdése.
Kincses Gyula beszámolt arról a szerdai kormánydöntésről is, amely az intézmények úgynevezett "nevesített" teljesítményvolumen-korlátját (tvk) érinti. A módosítás nyomán az ellátók a jövőben összevonhatják ezeket a nevesített tvk-kat, az ellátási esetszámhoz igazodva.
Kérdésre válaszolva közölte: az intézményi össz-tvk teljes korrekciója rövid távon nincs előkészítve, a rendszer teljes körű újragondolása későbbre várható.
Az államtitkár ismételten beszélt arról a jelentésről, amelyet egy svéd intézet tett közzé még hétfőn. A jelentés több mutató számbavételével az országok egészségügyi rendszerét vette górcső alá fogyasztói oldalról; 29 országból Magyarország a 24. helyen végzett.
Kincses Gyula véleménye szerint a 2009-től bevezetni tervezett egészségpénztári rendszer javít ezen a rossz helyzeten. Az államtitkár kitért arra is, hogy az elkészült országrangsorban az első öt helyen végzett országokban több-biztosítós rendszer működik.
"Jól döntött a kormány, amikor a biztosítási rendszer átalakítása mellett tette le a voksát" - fogalmazott Kincses Gyula, hozzáfűzve: fogyasztóbarátabb, betegközpontúbb az a rendszer, amelyben a beteg választhat.
