Egyházalék
A SZDSZ nevében Gusztos Péter és Horn Gábor ügyvivők ismertették a liberális párt javaslatait azaz egyházak finanszírozásának átalakításáról. Gusztos Pétert kérdeztük a szabad demokraták kedvenc vesszőparipájáról, megoldási tervük részleteiről.
2007. október 3. szerda 12:02 - Tálos Lőrinc
Mi a javaslatuk lényege? Miben változtatnának jelenlegi állami elosztáshoz képest? A mostani adózási rendszert, amiben, ugye kétszer 1százalék van, tehát 1+1 százalék, úgy változtassuk meg, hogy 3 százalék legyen a felajánlható összeg. Minderről az adózók dönthessenek, saját belátásuk szerint, hogy ezt egyben vagy megosztva akarják-e felajánlani. Ez a javaslat tartalmazza azt is, hogy a felajánlások lehetőségét bővítsük azzal, hogy vonjuk be azokat a társadalmi csoportokat is, amely társadalmi csoportok most nem ajánlhatnak fel 1százalékot, lévén, hogy nem adóznak. A 18 év fölötti, de még nem dolgozó – tehát az egyetemista, mondjuk így, leegyszerűsítve - és a nyugdíjas is rendelkezzen azzal a lehetőséggel, hogy egy voucher–rendszerben felajánlhasson, aminek az alapja mindig az azt megelőző év átlagosan felajánlott 1százaléka.
Az SZDSZ a vatikáni szerződésről:
Az egyházak ugyanarra a szociális tevékenységre másfélszer akkora normatívát kapnak, mint az önkormányzati, vagy állami intézmények. Nem terheli őket sem gépjárműadó, sem az építmények után fizetendő helyi adó. Adómentes az egyházi perselypénz és az adomány. […] Ezeket a kiváltságokat részben a vatikáni szerződés, részben pedig az azt többszörösen túlteljesítő hazai jogszabályok biztosítják, ezért a liberálisok a jogszabályok módosítását és a szükséges esetekben a vatikáni szerződés felülvizsgálatát kezdeményezik. […] Gusztos Péter hangsúlyozta: a liberálisok szerint az államnak ezentúl csupán az egyházak oktatási, egészségügyi és szociális közszolgálati tevékenységét szabadna támogatnia, a felszabadult forrásokat pedig magasabb szintű szociális ellátásra, étkeztetésre, gyermekvédelmi szakellátásra, fogyatékosok nappali intézményi ellátására, utcai szociális munkára kellene fordítani. Forrás: www.szdsz.hu
Ez azt is jelenti, hogy csak az 1 illetve 2 százalék képezi a támogatást, és nem azt, hogy a felajánlások alapján, annak arányában osztják szét az 1 százalékukukról nem rendelkezők adójából befolyó összegek egy részét is? Igen, ez azt is jelenti. Nagyon fontos leszögezni, hogy mind az egyházaknál, mind a civil szervezeteknél a javaslatunk nem érinti azt, hogy a közfeladatokat ellátó tevékenységeikben, az egyházakat és a civil szervezeteket természetesen, normatív alapon finanszírozni kell. Tehát az iskola, a szociális intézmény, az egészségügyi intézmény ha egyházi vagy civil fenntartású intézmény, ezeket a közfeladatokat ellátó funkcióit továbbra is normatív alapon kívánjuk finanszírozni. Viszont ami ezen kívül van, onnan vonuljon ki teljesen az állam, és nagyon fontos elmondani, hogy ez a javaslat a +1százalék behozatalával, illetve a voucher-rendszernek a megteremtésével, valószínűleg forrásbővülést eredményezhet. Ugyanakkor hoz egy nagyon fontos szemléletváltást, amit úgy lehetne leírni, hogy közvetlenül a polgárokhoz kell fordulniuk, és ha tetszik, a polgároknál kell sorba állniuk, és nem pedig a politikát, a pártokat kell megszólítaniuk.
Említette az oktatást, a szociális és egészségügyi közfeladatokat, mint amelyeket továbbra is normatívan kell finanszírozni. A kulturális örökségvédelmet, például egy műemléktemplom vagy zsinagóga felújítását, karbantartását biztosítottnak látják? Ezt mennyire tartják átvállalt közfeladatnak? Hogyan kívánják támogatni, ha kívánják?
Nyílván ezek azok az esetek amelyeket végig kell gondolni, hogy mennyiben közfeladat, és mennyiben nem az. Én azt gondolom, hogy ezek közfeladatok. De ez határeset, mert nem finanszírozható normatív alapon. Nem arról van szó, hogy évente van x diák, hanem bizonyos időközönként ezek az épületek felújításra szorulnak. Ennek ki kell még alakítani azt a rendszerét, hogy vagy külön egy pályázati körben, vagy valahogyan, de ez a javaslat, amit mi teszünk, részleteiben ezzel nem foglalkozik. És nem célja, hogy ezeket a dolgokat az egyházaknak a saját büdzséjükből kelljen állni. Ez pontosan egy határesete ennek a szabályozásnak.
Nem tartanak a pályázati visszásságoktól? Attól, hogy ténylegesen nem létező egyházak nevében pályáznak bizonyos feladatokra?
A mi javaslatunk mindenféle pályázást megszüntet. Tehát pont azt mondjuk, hogy ne pályázati módon ossza az állam a Nemzeti Civil Alapprogramból a pénzt, és az egyházaknak a költségvetéséről, ilyen értelemben a hitéleti tevékenységekre fordítható összegekről ne a politika döntsön, hanem az állampolgár. Itt nincsen pályázat, itt adózói felajánlás van. Amivel a mostani rendszerben is megpróbálnak visszaélni. Ez egy másik történet, azt meg, ugye ki kell küszöbölni. A civil szervezeteknél van egy olyan szabály, hogy legalább három éve kell, hogy működjön ahhoz, hogy 1százalékhoz juthasson. Én ezt pont a múlt héten mondtam el az Emberi jogi bizottság ülésén a parlamentben, hogy nekünk van egy ilyen javaslatunk, ezt vezessük be az egyházak tekintetében is. Ne lehessen pusztán ebből a célból létrehozni kamu egyházakat.
Az imént beszéltünk arról a köztes területről, határesetekről, ami nem hitéleti tevékenység, hanem közfeladat, mégse támogatható normatívan. Említette, hogy felmerült ezeket egy pályázati körben finanszírozni. Akkor fogalmazzuk újra: nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ez egy szakmai munka, ami a részleteket ki kell, hogy dolgozza. Ez lehet pályázat, lehet bármi más. Az a lényeg, hogy az államnak meg kell állapodnia az egyházakkal, hol húzódnak a közfeladatok határai. Én azt gondolom, hogy a műemléképületek gondozása egyértelműen közfeladat, tehát itt az állami szerepvállalásra szükség van. Ki kell dolgozni ennek a technikáját, erre kell megoldást találni.
Az egyházi adómentességet érinti ez a javaslat? Nem. Erről egy mondatban annyit, hogy a liberális párt az önfenntartó egyházmodell híve. Amiből az is következik, hogy bizonyos adómentességek természetesen támogathatók, és szűkségesek is, hogy az egyház önfenntartó modellként tudjon működni. Nekünk korábban annyi volt az észrevételünk, hogy a kiemelten közhasznú civil szervezetek és az egyházak azonos szabályokkal működjenek.