A felsőoktatás szerkezeti átalakításával jelentősen megnőtt az érettségi után továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36 százaléka nyert felvételt, 2006-ban ez az arány már több mint 60 százalék volt. A fiatalok közül egyre többen vesznek fel újabb szakokat a képzésük ideje alatt.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógus, a társadalomtudományi üzleti és jogtudományi diplomások aránya - állapítja meg a jelentés.
2006-ban a fiatalok több mint 60 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt a nappali képzésben, fele-fele arányban gimnáziumban, illetve más középiskolában. Ez az arány 25 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Az elmúlt 4-5 évben egyébként stabilizálódni látszik a középiskolai képzések aránya: jelenleg a beiratkozottak 23 százaléka tanul érettségit nem adó szakiskolában, 42 százaléka szakközépiskolában és 35 százaléka gimnáziumokban. Tavaly összesen a 16 évesek 94 százaléka vett részt a középfokú oktatásban.
A KSH megállapítja, hogy az intézmények kapacitása az óvodai és az általános iskolai oktatásban a létszámmal összefüggésben szűkült, ugyanakkor 10-13 százalékkal nőtt az osztálytermek kihasználtsága. Az elhelyezés átlagos körülményei javultak ugyan, de az intézményhálózat felújítása, illetve korszerűsítése évtizedek óta késik. Ami a pedagógusokat illeti, a diákok számának gyors csökkenése miatt egy tanárra már csak átlagosan 10 diák jut, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít.
