Mai áron számolva 170 dollárba (30 ezer forint) került egy közlegény felszerelése a második világháborúban. Most egy Irakban szolgáló katona teljes felszerelése 17 ezer dollárt emészt fel, és a következő évtized közepére katonánkénti 28 ezer, vagy akár 60 ezer dollárra is nőhet a számla.
1941-ben az amerikai közkatona egy szál egyenruhában, sisakkal a fején és fegyverrel a kézben ment a háborúba. Kapott még pokrócot, csajkát és kulacsot. Az egész felszerelés alig nyomott többet 15 kilónál egyenruhával együtt és mindössze 170 dollárba került. "A gyalogos viszonylag olcsó harci eszköznek számított a második világháborúban" - mondta Mark Brown dandártábornok, a hadfelszerelés-fejlesztő hivatal vezetője.
A vietnámi háborúban már új típusú kézifegyvert használtak a katonák, bevezették a golyóálló mellényt és sok egyéb kiegészítőt. 1975-ben, a háború végén 1100 dollárt kóstált egy katona kiállítása.
Alig három évtizeddel később az amerikai szárazföldi hadsereg katonái 17 ezer dollárt érő felszerelésben harcolnak Irakban és Afganisztánban. Egy közkatona harctéri szerelése 34 kilós és több mint 80 darabból áll. A tűzálló kesztyű, a speciális védőszemüveg, a kevlárszálas golyóálló mellény vagy a füldugó minden korábbinál nagyobb védelmet biztosít. Még a biztonsági öv elvágására kifejlesztett célszerszámuk is van, hogy minél hamarabb ki tudjanak menekülni a szállítójárműből, ha találat éri. Az eldobható, egyszer használatos bilincstől kezdve az éjjellátó készülékig számos eszköz pedig minden eddiginél nagyobb harci erővel ruházza fel a katonát.
Több elemet 2002 óta rendszeresítették, mert az afgán fronton sokan panaszkodtak, hogy a felszerelés elavult és nem alkalmas a közép-ázsiai országban való hadviselésre.
A tervek szerint 2012-2014 között olyan kézifegyvert vezetnek be, amellyel sarkon beforduló lövést lehet leadni és a harcos fedezékben maradhat, a sisakra pedig a csatamező térképét mutató, 12 centiméter átmérőjű képernyő kerül. Az új szerelésről készült rajzokon olyan a katona, mint Master Chief, a Halo című videójáték futurisztikus über-katonája, bár a kutatók inkább "kétlábon járó F-16-os"-nak becézik a közeljövő közkatonáját.
A 28 ezer és 60 ezer dollár között szóródó költségbecslések magyarázata, hogy nem mindenki kap majd meg minden újdonságot. A harctéri mobil tervezőkészüléket például csak az egységparancsnokok felszerelésében rendszeresítik. Az egész kollekció jól védett, "közlekedő számítógépközponttá alakítja a katonát, aki állandóan információt dolgoz fel és termel, például térképvázlatokat a baráti és az ellenséges csapatok állásairól" - mondta Dutch DeGay, a Massachusetts állambeli katonai kutató- és fejlesztő központ munkatársa.
"Jól hasznosulnak az adódollárok" - mondta a szakértő. A katonáknak egyre nagyobb védelmet és hatékonyságot biztosító fejlesztésekre valóban lehet úgy tekinteni, mint a pénz - és egyre több pénz - elköltésének az adófizetők szándékával egybevágó módjára. Az amerikai társadalom értékrendje tükröződik ebben. Egy olyan társadalomé, amely az élet megóvását és az áldozatok minimalizálását tartja a hadviselés egyik legfontosabb szempontjának - mondta Dakota Wood veterán tengerészgyalogos, a hadsereg stratégiai és költségvetési tervezőközpontjának munkatársa.
A költségek az önkéntes hadsereg kialakulásával párhuzamosan kezdtek növekedni, és a profi haderő egyértelműen nagyobb támogatottságot élvez a kötelező sorozás rendszerével szemben.
Viszont a sorkötelesség megszűnése a hetvenes évek végén egyben a hadsereg létszámának csökkenésével járt. Elkerülhetetlen volt tehát a fejlesztés, hiszen kevesebb katonával kellett ugyanakkora haderőt biztosítani.
Többet kell fordítani a katonák védelmére azért is, mert sokkal nagyobb befektetést igényel a rekrutáció és a kiképzés, és különben sem lenne vonzó a pálya, "ha ágyútölteléknek használná a vezetés a közkatonákat" - mondta Wood.
A nagyobb kiadás nagyobb harctéri biztonságot jelent. Ma nyolc sebesült katonából egy hal meg, míg a második világháborúban 2,4 sebesültre jutott egy halálos áldozat, Vietnámban pedig három-egy volt az arány, ami persze a jobb egészségügyi ellátásnak is köszönhető.
A védelmi minisztérium csillagászati költségvetése ellenére nem garantált, hogy a katonák túlélik a következő bevetést. Irakban a lázadók házilagos készítésű bombáitól halnak meg a legtöbben, és Afganisztánban is terjed ez a fegyvertípus. A pokolgépeket sokszor mosógépből kiszerelt időzítőből vagy távirányítású játékautóból buherált detonátorral robbantják. "Irakban megtanultuk, hogy high-tech hadseregnek is okozhat érzékeny veszteségeket gyengén felszerelt, low-tech ellenség" - mondta P.J. Crowley katonai szakértő.
A Pentagon rekord nagyságú összeget, 190 milliárd dollárt kért a kongresszustól az iraki és az afganisztáni háború finanszírozásához a 2008-as pénzügyi évre. A legnagyobb tétel, 77 milliárd a hadműveletekre menne el, nagyjából 47 milliárdból hadianyagot vásárolnának, 30 milliárdot pedig "csapatvédelmi" célokra használnának fel.
A 30 milliárd feléből 15 ezer aknabiztos járműt szereznének be, darabját egymillió dollárért. A másik 15 milliárdból jutna védőfelszerelésekre, valamint a több ezer titkos iraki fegyverraktár feltárására és megsemmisítésére. Ezen kívül megbíznának egy tanácsadó testületet, hogy dolgozzon ki javaslatokat a házi gyártású pokolgépek elleni védekezésre. Végül hatalmas összeget irányoz elő a tervezet egy személyzet nélküli légi járművekből álló rendszer telepítésére, amelyet határvédelemre, illetve a konvojok és táborok védelmére használnának.
