A Balatonnál sokasodó horgászpanaszokra reagálva Kiss György Károly, a BH vezérigazgatója elmondta, a korábbi évtizedekhez képest valóban kevesebb a hal a tóban. Álláspontja szerint ez részben a javuló vízminőség eredménye, részben pedig az ipari méreteket öltő illegális halfogásoknak és a Balaton délnyugati medencéjét ellepő kormoráncsapatoknak tudható be.
A vezérigazgató kifejtette, hogy bár a társaság feladatai közé tartozik a Balaton halállományának őrzése, de ennek jelenleg sem a személyi, sem a technikai, sem a jogszabályi lehetősége nem adott számára, miközben a rapsicok egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak. (A cégvezető nem csak az engedély nélkül horgászókat, vagy -halászókat sorolja ide, hanem azokat a "húshorgászokat" is, akik horgászjegy birtokában az engedélyezettnél rendre lényegesen több süllőt és pontyot fognak ki, majd feketén értékesítik azokat.)
Kiss György Károly beszámolója szerint a nagyszámú kormoráncsapatok alapvetően a tó növendék halállományát tizedelik. Mint kifejtette, ez a ragadozó madár nagyon intelligens és kiváló halász, ezért tud komoly károkat okozni a halállományban. A társaság dolgozói az utóbbi két évben ezres-kétezres csapatokat is számláltak már a halastavak és a Balaton térségében. Idén súlyosbította a helyzetet, hogy az enyhe tél miatt nem fagyott be a tó, így a kormoránok a szokásuktól eltérően nem vonultak tovább a téli hónapokban.
Kiss György Károly elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a balatoni halászat okozná legális, vagy illegális ténykedésével a horgászfogások csökkenését. Hangsúlyozta, a halászflotta mozgását GPS-el ellenőrzik, a fogásokat és a telepítéseket pedig pontosan dokumentálják, amit a horgászegyesületek maguk is ellenőrizhetnek, és ezt meg is szokták tenni.
Idén eddig hozzávetőlegesen 390 tonnányi halat fogtak ki a halászok a Balatonból, amelynek kétharmada busa, a többi keszeg és angolna volt - mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a halászati tevékenység elsődleges szempontja az állományszabályozás és a tó ökológiai egyensúlyának megőrzése, egyebek közt azért, hogy a korlátozott haleltartó képességű vízben a horgászok számára kedvesebb halfajok kaphassanak nagyobb életteret.
Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetője az MTI-nek kifejtette, az utóbbi években kevesebb az alga és kevesebb a haltáplálék Balatonban, aminek egyenes következménye, hogy kevesebb a hal is a tóban. Részben ennek, részben a rapsicok nagy számának tudható be a szakember szerint is, ha csökken a horgászzsákmány.
Bíró Péter hangsúlyozta, a tó vízminőségének javulása kedvező jelenség, és felhívta a figyelmet arra, hogy ideje eldönteni, üdülő- és fürdő-tóként vagy a horgászturizmusnak alávetve szeretnék hasznosítani a Balatont. A szakember szerint erre a kérdésre a tó kell hogy megadja a választ. A horgászturizmusnak is teret lehet és kell engedni, de csak megfelelő szabályozás mellett - vélte Bíró Péter.