A válaszadók 76 százaléka ugyanakkor elítéli, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői azóta rendszeresen kivonulnak a miniszterelnök előre meghirdetett beszédei alatt - olvasható a Századvég és a Forsense szeptemberi közvélemény-kutatásának összefoglalásában, amit hétfőn juttattak el az MTI-hez.
Egy évvel az események nyilvánosságra kerülése után összességében a magyar állampolgárok relatív többsége véli úgy, hogy a Balatonőszödön elhangzott vitaindító inkább a "hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde" volt (47 százalék), mintsem az "őszinteség és az igazság megnyilvánulása" (39 százalék) - áll a szeptember 18-a és 27-e között végzett kutatás összegzésében.
A tavaly szeptemberi zavargásokért legtöbben Gyurcsány Ferencet tették felelőssé: 59 százalék szerint nagy, vagy nagyon nagy mértékben hibáztatható a történtekért. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanezért a tüntetőket teszi felelőssé, míg a rendőrséget a válaszadóknak csupán 36 százaléka hibáztatja. Orbán Viktort valamivel többen tették felelőssé az ügyben (41 százalék), mint az ellenzéket a maga egészében (38 százalék).
A beszéd az állampolgárok megítélése szerint nem csak a kormánypárt és a kormányfő megítélésének ártott, de egyúttal a politikai közhangulat drasztikus romlásához is hozzájárult - olvasható az összefoglalóban.
A közlemény szerint a politikusok kedvezőtlen megítélését erősíti az őszödi beszéd következményeként foganatosított ellenzéki gyakorlat is: az, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség rendszeresen kivonul a miniszterelnök előre meghirdetett beszédei alatt. Ezt támasztja alá az adatsor, amely szerint a megkérdezettek 76 százaléka elítéli, többségük pedig kifejezetten ellenzi a tiltakozásnak ezt a módját.
A Fidesz szavazótábora is erősen megosztott a kérdésben: 50 százalékuk inkább elveti, 48 százalékuk pedig inkább helyesli az ellenzéknek ezt a magatartását.
