Ifi István, a főváros oktatási ügyosztályának vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy az új központok szervezetileg 2008.szeptemberére mindenképpen létrejönnek. Egy-egy TISZK kialakítására mintegy egymilliárd forinttal számolnak. Eddig két TISZK kezdhette meg működését.
John Emese, a fővárosi oktatási bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a tervek szerint öt TISZK kialakítására 1,2 milliárd forintos önrész mellett 4,4 milliárd uniós forrást fordítanak majd. Az elképzelések szerint 11 intézmény korszerűsítésére 3,16 milliárd, 11 intézmény akadálymentesítésére pedig 380 millió forintot költenek rövidtávon.
Véleménye szerint a fővárosi szakképzési reform csak akkor lehet eredményes, ha jelentős infrastruktúrafejlesztéssel és a tartalmi munka megújulásával jár együtt.
Germánné Vastag Györgyi, az oktatási bizottság elnöke azt ígérte, hogy nem fognak további iskolák megszűnni, a kis szakmák képzési feltételei megmaradnak, és megmarad az intézmények önállósága is a TISZK-ken belül. Ugyanakkor a fejlesztési forrásokhoz csak így juthatnak hozzá az intézmények - hangoztatta.
Álláspontja szerint az új struktúra azért lesz előnyös a diákok számára, mert a pályaorientációt követően megalapozottabb pályaválasztást tesz lehetővé, s mivel lehetőség lesz a képzési tartalmak beszámítására, rövidülhet a képzési idő is. A rendszer átjárhatósága miatt a diákoknak lehetőségük nyílik pályamódosításra is.
Horváth Csaba oktatásért felelős főpolgármester-helyettes a tavaszi intézményintegrációt fájdalmas, de szükségszerű lépésnek nevezte. Maradtak további üres helyek a rendszerben - mondta, ugyanakkor most már nem a felesleges kapacitások leépítésében, hanem további kihasználásában gondolkodnak.
A szakképzési szerkezetváltást azzal indokolta, hogy az évek óta csökkenő tanulólétszám mellett szétaprózott intézményrendszerben, azonos szakmák párhuzamos oktatása folyt eddig. Kialakult egyfajta ellentmondás, hogy miközben a gazdaságot a munkaerőhiány jellemzi, a szakképzettséggel rendelkezők nem tudnak elhelyezkedni - közölte.