Ez jogi eszközökkel próbálja szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyekben egy másik államnak is van tulajdonrésze, és kiemelkedően fontos magyar cégeket akarnának felvásárolni. A javaslat záróvitájában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke külön jelezte, hogy frakciójuk támogatja az előterjesztést.
Az osztrák OMV társaság június végén 10-ről 18,6 százalékra növelte részesedését a Mol-ban. Gyurcsány Ferenc néhány nappal később azt mondta: "nem tartom barátságos lépésnek, ha egy külföldi állami tulajdonban lévő nagyvállalat előzetes értesítés nélkül részvényvásárlási akciót indít egy magyar vállalat ellen". Hozzátette: bár a magyar államnak már nincs tulajdona a MOL-ban, a lehetséges eszközökkel mindent megtesz az "ellenséges akció meghiúsítása érdekében."
A kormány július 18-án döntött arról, hogy készüljön törvény a stratégiai jelentőségű magyarországi cégek felvásárlásának feltételeit megállapító jogszabályok módosításáról - áram-, földgáz- és vízellátó társaságokról van itt szó, köztük a Mol-ról. A javaslatcsomagban a villamos energiáról, a földgázellátásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról és a végelszámolásról szóló törvények egyes részeit módosították.
A javaslat általános indoklása szerint azért módosították a vonatkozó törvényeket, hogy egyértelműek legyenek a nyilvános ajánlattétel szabályai, és ha mégis felvásárolnak egy céget, akkor az a mostaninál átláthatóbban történjen. A cégnyilvánosságról szóló törvény módosításával például azt akarják segíteni, hogy egy-egy cég részvényesei, vezetői hiteles adatokat szerezhessenek azokról, akiknek felvásárlási szándékaik vannak. Vagyis korlátozás nélkül bárkinek lehetővé teszik, hogy a céginformációs szolgálattól megtudja, üzlettársa, ügyfele, üzleti partnere hány társaságban tulajdonos például, milyen cégei voltak korábban, és azok hogyan szűntek meg. Így elvileg meg lehet majd ismeri egy-egy felvásárlás tényleges hátterét, illetve azt, valójában ki is akarhat megszerezni egy-egy céget.
A lex Mol-lal kapcsolatban az Európai Bizottság kifogásokat fogalmazott meg korábban, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett. Brüsszel szerint a lépés ellentétes ugyanis a tőke szabad mozgásának uniós alapelvével. A hírre Gyurcsány Ferenc úgy reagált: ha nem sikerül összhangba hozni a lex Mol-t az uniós előírásokkal, akkor Magyarország megváltoztatja a törvénytervezetet.
A kormányfő a Financial Times című gazdasági lapnak adott, és szombaton megjelent interjújában azt is elmondta: nem akar konfliktust Brüsszellel a törvénytervezet miatt, a szövegnek összhangban kell lennie az EU-s szabványokkal.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a módosító javaslat hétfői záróvitájában egyértelművé tette, hogy a Fidesz támogatja az előterjesztést, mert az egyben szerinte vagyonvédelmi törvény is. Az ellenzéki politikus azt mondta: Európa számos országa féltve őrzi a közösségi tulajdont a stratégiai ágazatokban, itthon viszont szerinte ez nem így van, a privatizáció sorsára jutott a nemzeti vagyon, amelyet "felelőtlenül, provinciális módon" kiszolgáltattak. Ezért fontos ez a javaslat, mert "menteni kell, ami menthető" - fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: a javaslat illeszkedik az Unió irányelveihez, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogják megtámadni azok, akik "ellenséges kivásárlást" kezdeményeznek. A Fidesz vállalja, hogy megvédi ezt a törvénymódosítást, az ezzel kapcsolatos vitában vállalják a rájuk eső részt az Európai Unióban is. A stratégiai vállalatokban fenn kell tartani a 75 százalék plusz egy százalékos hazai szavazatarányt - tette hozzá.
Az Országgyűlés végül 334 igen, 4 nem, 3 tartózkodás mellett elfogadta a lex Mol-t. A képviselők megszavazták a törvénymódosítás sürgős kihirdetését is.
