A fesztivált Az Orosz Nyelv Fejlesztési Központja alapítvány szervezi, s fővédnöke Ljudmilla Putyina, Vlagyimir Putyin elnök felesége. Az ő meghívására hat más ország kormány-, illetve államfőjének, parlamenti elnökének neje mellett Moszkvába érkezett Dobrev Klára, s a küldöttség tagjai között van Bogyai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Ranschburg Jenő pszichológus.
A fesztivál fő célja az iskolai könyvtárak támogatása és a tinik olvasókedvének ébresztgetése, s a résztvevő 20 ország mindegyike felvonultatja az erre vonatkozó ötleteit. A több mint 200 program közül az első annak a kötetnek a bemutatása, amelyben Ljudmilla Putyina ötlete alapján több ország íróinak a 10-17 éves korosztály számára alkotott műveit jelentették meg.
A fesztiválon adják át a gyerekeknek, illetve kamaszoknak írt legjobb könyveknek járó Lépcsőfokok díjakat is, amelyekre több mint 600 alkotás pályázott. A kitüntetettek a díjat egy másik verseny nyerteseitől vehetik át: a legjobb olvasóktól, akiket a 7-9. osztályos korcsoportból beérkezett több mint 1600 dolgozat beküldői közül választottak ki.
Különösen gazdag a magyar program: Három a magyar igazság címmel Dobrev Klára ajánlja az ifjú orosz olvasók figyelmébe az oroszul újonnan megjelent három magyar könyvet - Jókai Mór Az arany ember, Gárdonyi Géza Az Egri csillagok és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művét, s ráadásként felolvassa kedvenc részletét Bulgakov Mester és Margaréta című regényéből, természetesen oroszul. A Moszkvai Magyar Kulturális Központ orosz színházi stúdiósai részleteket adnak elő a három most megjelent könyvből, a Csillagszeműek együttes pedig táncokat mutat be.
Ranschburg Jenő orosz pedagógusokkal, szülőkkel beszélget. Kertész Imre Sorstalanság című, új kiadásban megjelenő regényére az orosz Holokauszt Alapítvány elnöke hívja fel a figyelmet, Örkény István készülő új Egyperces kötetéről pedig fordítója, Tatyjana Voronkina beszél.
Se szeri, se száma a további magyar programoknak, de a legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal a XVII. századi Kuhlmann-gép iránt lesz, amelyen három nyelven lehet szonetteket írni: Quirinus Kuhlmann (1651-1689) német költőről nem tudni, elkészítette-e a gépet, de az biztos, hogy elgondolta, s hogy Magyarországon elkészült a rekonstrukciója, amelyet most Moszkvában próbálhatnak ki a BibliObraz fesztivál látogatói.