Az államfő azután nyilatkozott a sajtó képviselőinek, miután részt vett Sátoraljaújhelyen azon a konferencián, melyen az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének természet- és környezetvédelmi problémáira hívta fel a figyelmet.
Sólyom László szólt az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározós erőműről, mely kapcsán úgy fogalmazott: hogyha arra a tájra bármi is épülne, az szétroncsolná azt. Hozzátette: ezt a tervet ugyan a minisztérium sem támogatja, de mint rámutatott arra, a tervet újra és újra beadják öt méterrel odébb lévő területre. Kiemelte, hogy őt is meglepte "ez a nyomulása az erőmű építkezésnek".
Mint hangsúlyozta, senki nem érti, hogy miért ezen a tájon kell erőművet építeni. Mind az Aranyos-völgyi, mind a szerencsi, mind pedig a tőketerebesi tervezett erőmű gigantikus méretű, míg Európában az ilyen erőművek sokkal kisebb teljesítményűek.
Az államfő szólt a tervezett szerencsi szalmatüzelésű villamos erőműről is. Ennél az erőműnél már megvan minden jogerős engedély - mondta, majd hozzátette, az erőműben tízpercenként egy kamionnyi szalmát fognak eltüzelni, ami megnöveli a térség kamionforgalmát. Ez a beruházás sok olyan kérdést vet fel, ami szabályozási hézagokat mutat - jelentette ki.
Sólyom László elmondta, ha a térségbe erőműveket építenek, akkor veszélybe kerül Tokaj világörökségi címe is. Hozzátette: ilyen nagy beruházásoknál meg kellene keresni a térség civil szervezeteit, egyeztetni kellene velük.
A köztársasági elnök Sárospatakon, a Rákóczi várban együtt ebédelt olyan kistelepülések vezetőivel, akik a Bodrogközben árvízveszélyes területen élnek. Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy hiányoznak a hidak a Bodrogközben.
Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere az államfő nyilatkozata után a sajtó képviselőinek azt mondta: a város képviselő-testülete semmiképpen nem támogatott volna olyan beruházást, "mely ezt a kultúrtájat veszélyeztetné". A szerencsi képviselő-testület sokszínű, ennek ellenére egyhangúlag támogatta az erőmű építésének tervét, mert "mi ezt egy környezetvédelmi beruházásként értékeljük" - jelentette ki.
A sátoraljaújhelyi konferencia szervezői szerint a térség válaszút elé érkezett. A kérdés az, hogy Magyarország egyik legérintetlenebb régiója, az Aggteleki-karszt vidéke, a Zempléni-hegység és a Bodrogköz, elindul-e a környezeti terhelés növekedését és a természet rombolását okozó iparosodás útján, vagy az önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek együttműködésével egy olyan fejlődési útra lép, mely a természeti értékekkel való gazdálkodás jellemez.
Bihari Zoltán, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség elnöke a sajtó képviselőinek kiosztotta azt a levelet, melyet a szövetség Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek írt. A levélben úgy fogalmaznak: az utóbbi hónapokban jelentős figyelem irányul Zemplén térsége felé. Ennek fő és közvetlen kiváltó okai az ismertté vált erőmű beruházási tervek (aranyos-völgyi, szerencsi, tőketerebesi), illetve az ezek nyomán középpontba kerülő, világörökségi területekkel kapcsolatos törvénykezési szabályozási hiányosságok. A levélben leírják azt is: a Zemplén térség jövőjének, jövőbeli fejlődési irányának átgondolása érdekében mihamarabb sort kellene keríteni egy tanácskozásra, műhely-konferenciára a 2007 novembere és 2008 januárja közötti időszakban, melyre várják a környezetvédelmi minisztert is.
A konferencián szó volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsre, a Tokaj-hegyaljai borvidék "kapujához" tervezett szalmatüzelésű villamos erőműről. A tervek szerint Magyarország első szalmatüzelésű erőművében 2009. szeptember 1-jén indulna meg a próbaüzem, a létesítmény közvetlenül 133 embernek adna munkát.
A résztvevők szóltak az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározós erőműről is. A tervek szerint három beton víztározó medencét alakítanának ki. Kettőt a völgy felett közel 600 méteres magasságban és egyet magában a völgyben. A szükséges 31 millió köbméter vizet a Bodrogból és a Hernádból nyernék.
A magyar-szlovák határ szlovákiai oldalára, Tőketerebes határában tervezett hőerőmű is témája volt a konferenciának.
A tervek szerint Szlovákia legnagyobb széntüzelésű hőerőművét akarják megépíteni a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék tőszomszédságában, Tőketerebesen.
A köztársasági elnök Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tett látogatásának harmadik, befejező napján, a konferencia előtt, ellátogatott az Aranyos-völgybe, ahol Takács András, a Zöld Kapcsolat Egyesület munkatársa beszélt az elnöknek a szerencsi szalmatüzelésű villamos erőműről. Takács András arra hívta fel az elnök figyelmét, hogyha az erőmű megépülne évente több, mint 12 ezer kamion hordaná a szalmát Szerencsre, mely kamionok többsége Tokajon menne keresztül.
Az államfő kedden délelőtt megtekintette a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Mauzóleum és sírkertet is. Kazinczy Ferenc 1806-ban költözött Bányácskára, amit ő nevezett el Széphalomnak. 1806 után Széphalmon volt a reform- és a nyelvújító mozgalom egyik központja.
Az államfő kedd délelőtt megtekintette Vizsolyban a Vizsolyi (Károli) Bibliát is, majd beírt a református templom emlékkönyvébe.
A köztársasági elnök az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" mottóval indított országjárásának harmadik állomásaként érkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Aggteleki Nemzeti Parkba, valamint a csereháti térségbe. Sólyom László az országjárással szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyedülálló és pótolhatatlan természeti értékeire, és azok munkájára, akik a környezet megóvásában tevékenyen részt vesznek.
