Csórbultunk az EU-ban

Az uniós állam- és kormányfők 2007 júniusában, Brüsszelben tartott európai tanácsi ülésen kérték fel az Európai Parlamentet, hogy októberig álljon elő saját jövőbeni összetételére vonatkozó javaslatával. Az EU új alapszerződés tervezete a képviselői helyek számát a mostani 758-ról 750-re csökkentené, és egy tagállam legfeljebb 96, és legkevesebb hat képviselőt küldhetne az EP-be. Ez utóbbi szabályozás Németországot és Máltát érinti: előbbi jelenleg 99, utóbbi pedig öt képviselői hellyel rendelkezik.

Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a jelentés úgy határozza meg, hogy minél többen élnek egy államban, annál több lakosra jut egy-egy képviselő. Máltán például 67 ezer emberre jut egy EP-képviselő, Szlovéniában 250 ezerre, Magyarországon 458 ezerre, Németországban viszont 859 ezer lakosra jutna egy mandátum.

A legtöbb tagállam veszít a számára fenntartott képviselői helyekből, de Spanyolország, továbbá Málta, Ausztria, Szlovénia és Svédország növeli képviselői helyei számát. A jelentés nem tér ki arra, miként változzon a 750 hely elosztása, ha a jövőben újabb ország csatlakozik. Magyarországnak a javasolt rendszer szerint 22 képviselői hely jut, a mostani 24 helyett.

Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács dönt majd - a EP döntését az állam- és kormányfők október 18-19-i lisszaboni csúcstalálkozóján erősítik majd meg. Ha az Európai Tanács is elfogadja, a döntés bekerül a reformszerződés rendelkezései közé.