Professzor úr, gratulálok a friss Bolyai-díjához, de úgy tudom, a legrangosabb, a matematikai Nobelnek is nevezett elismerést, a Wolf-díjat már 1999-ben megkapta. Ehhez képest váratlanul érte a mostani díj?

Amikor Wolf-díjat kaptam, valóban az számított a legrangosabb matematikai elismerésnek. Azóta már létesültek egyéb díjak is, amelyek magasabb jutalommal is járnak, és ezért értékesebbnek számítanak.
Igazából váratlanul ért a Bolyai-díj, nem számítottam rá. Ezzel a díjjal a magyar tudományos közösség és persze a díj alapítói ismerik el a munkámat, tehát egy más közösség elismerését jelenti, mint a Wolf.

Olvastam, hogy a Fazekasban érettségizett, amely ma is a középiskolai matematikaoktatás egyik fellegvára.

Amikor a középiskolai jelentkezéseket kellett leadnom, először egy másik gimnáziumba jelentkeztem. Akkor Bella igazgató úr, az általános iskola vezetője, aki nekem matekszakkört is vezetett, azt javasolta, hogy inkább az addig kevéssé ismert Fazekas Gimnáziumba menjek, ahol épp elindult a matematika-tagozatos osztály. Hallgattam rá, és nem bántam meg.

Honnan a matematika iránti érdeklődése?

Mikor édesapám érettségizett, habozott, hogy matematikatanár vagy orvos legyen. Végül az orvosi pálya mellett döntött, de az érdeklődése és a tehetsége megmaradt a matematika iránt. Anyai nagyapám pedig tanító volt, aki gyerekkoromban sokat tanítgatott számolni, biztos, hogy tőle is ragadt rám ez-az.

Gondolom, az ELTE matematika szakára már teljesen tudatosan jelentkezett.

Igen, akkor már egyértelmű volt, hogy odamegyek.

Első elismerését, a Grünwald Géza-díjat 1969-ben kapta. Mivel szolgált rá?

Egyetemista éveim során elértem különböző eredményeket, amelyek alapján kandidátusi címet is kaptam. A munka címe az volt, hogy Gráfok faktorizációs problémái. Hálózatokról, gráfokról volt benne szó, és azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hogyan lehet egy hálózatot úgy felbontani, hogy az egyes részekre meg vannak határozva, egy-egy csúcsra legfeljebb hány kapcsolat illeszkedhet. A gráfelmélet akkoriban egészen újszerű volt, bár éppen ennek a témának egy kiváló szakértője és megalapozója élt Magyarországon, Gallai Tibor. Rendszeresen jártam hozzá, és az ő tanácsai, problémafelvetései alapján foglalkoztam ezzel a témával.

1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ebben a minőségében mivel bővült a feladatköre?

A levelező tag a kutatásokat közvetlenül nem nagyon befolyásolja, ez a titulus inkább a tudományos közéletben való részvételre kötelez. Különböző akadémiai bizottságokban vettem részt, előadásokat tartottam.

Aztán 1982-ben az ELTE professzora lett. Ettől kezdve elsődlegessé vált az oktatás, vagy mellette még a kutatói tevékenységet is folytatta?

Előtte már Szegeden voltam professzor, tehát az oktatásban korábban is szívesen és lelkesen vettem részt, ugyanakkor a kutatás is fennmaradt. Azt gondolom, a kettőt akkor lehet jól művelni, ha az ember párhuzamosan végzi mindkettőt.

Mennyire van jelen egy matematikus-kutató a való világban? Egy humán beállítottságú embernek idegenül hat a számok és képletek világa.

Először is a matematika, mint egy fontos metodológia, fontos eszköz, az életünk szinte minden részében benne van, hiszen a technológia, amely körülvesz bennünket, matematikai alapokon nyugszik. A gazdasági döntések előkészítése is matematikán, méghozzá egyre mélyebb matematikán alapszik. Másrészt komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy mindenki megértse azt, hogy a matematikai gondolkodás nem zárja ki a humán gondolkodást, csupán azokat a részeket különíti el, amelyeket matematikai eszközökkel lehet átgondolni; ilyen módon egy biztos alapot nyújt ahhoz, hogy utána a humán vonatkozásokon gondolkozzunk.

Esterházy Péter írásaiban például tetten érhető a matematikai gondolkodás? Mintha más logika szerint építené a szöveget, mint az írók általában.

Nagyon szeretem Esterházy írásait. Dolgozni kell az írásainak a befogadásán, de nem tudom, hogy ez azon múlik-e, hogy matematikusként végzett. Az biztos, hogy létezik egyfajta gondolkodásmód, a matematikai tehetség, ami egészen kis korban felismerhető. Ugyanakkor ez fejleszthető is, akárcsak a zenei tehetség, nyilván Mozart tehetségét is korán fel lehetett ismerni. Persze, majd' mindenki meg tudja tanulni addig a szintig a zenét, hogy élvezze, vagy szűkebb környezetében élvezetet tudjon nyújtani általa.

Ön minden helyzetben racionálisan gondolkodik?

Matematikai módon csak ott lehet gondolkodni, ahol pontos matematikai fogalmak vannak. Ha valamire tanít a matematika, az pontosan az, hogy meg kell látnunk, hogy ha egy bizonyos gondolatmenetben az alapok nincsenek meg tisztán, akkor azt a gondolatmenetet nem lehet végrehajtani. Ebben az értelemben a matematika éppen azt mondja, hogy a hétköznapi problémákról való gondolkodásban többnyire nem igazán precíz gondolatokat látunk, és ezt nem fogadjuk el.

Feltételezem, hogy a komolyzenét kedveli, esetleg a jazzt. Ez is sztereotípia?

A komolyzenét valóban szeretem, de szívesen hallgatom a könnyűzenét, a tánc- és popzenét is.

1985 óta az MTA rendes tagja, az Állami-díj kitüntetettje, miközben számos külföldi egyetem professzora. Hogyan tudott megfelelni az ebből fakadó kötelezettségeinek?

A különböző professzori megbízások különböző feladatokat jelentettek. Volt, ahol időről időre elutaztam előadásokat tartani, de például a Princeton Egyetemen egy-egy félévet töltöttem kurzusokat tartva, a Yale Egyetemnek viszont hat évig voltam állandó professzora, közben néha-néha hazautaztam tanítani. Ez a cigányélet egyébként a tudományos kutatók egy jelentős részére jellemző.

A már említett Wolf-díjat mivel érdemelte ki?

A kombinatorika és a számítástudomány területén elért eredményeimet jutalmazták, tehát átfogóan értékelték a munkásságomat a díjjal.
Jelenleg a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke vagyok négy évig, ami rendkívül megtisztelő, magas pozíció, de rengeteg munkával is jár.

Jut azért ideje pihenésre, feltöltődésre is?

Feleségemmel szeretünk nagyokat csatangolni idehaza és külföldön, akár távolabbi országokban is. Ilyenkor várost nézünk, hegyet mászunk, csodáljuk a természetet. Négy gyermekünk közül az egyik lányom biztosítási matematikus, ami egy alkalmazott terület, így a humán szférával sokkal inkább kapcsolatban áll. Legkisebb fiúnk a Fazekasba jár, ő talán követi a példámat.

Közhely, mégis rákérdezek: Önre igaz az állítás, hogy bizonyos tudásszint fölött egy matematikus olykor a számtani alapműveletekben is vét hibákat?

Kicsit tréfásan lehet mondani, hogy a matematikát azért találták ki az emberek, mert nem szerettek számolni.
Magam nem vagyok valami jó fejszámoló, de ez nem is fontos.