A KRESZ április elsejei módosítása szerint a jobb minőségű, lakott területen kívül eső utakon 90 helyett 100-110 kilométer per óra is lehetne a megengedett maximális sebesség. Olyan, legalább 5 kilométeres szakaszon lehetne változtatni a jelenlegi szabályon, ahol az út jó minőségű, nem kanyarog, vagy emelkedik, illetve lejt nagyon, előzéskor jól belátható - tájékoztatta a Független Hírügynökséget a Magyar Közút Kht. szóvivője még április közepén. Szőnyi Zsolt akkor elmondta, hogy társaságuk készített egy listát azokról a helyekről, ahol javasolják a sebességhatár emelését, ezt átadták a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM). Hozzátette: a kht. saját hatáskörben csak akkor dönthetne, ha módosítanának egy több, mint 20 éves rendeletet.
A GKM-nél hónapokkal ezelőtt azt nyilatkozták, hogy módosítják a rendeletet, de ez azóta sem történt meg és többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ arra, hogy milyen akadálya van még a változásnak.
A Közlekedéstudományi Intézet közúti közlekedésbiztonsági tagozatvezetője szerint a sebességhatár emelése növeli a balesetek számát. Holló Péter szerint ezt a hazai statisztikák is bizonyítják.
Elmondta, hogy amikor 1993-ban 60-ról 50-re csökkentették a lakott területen belüli sebességhatárt, annak eredményeként rövid távon 30 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma, hosszabb távon 13 százalékkal.
2001-ben lakott területen kívül emelték 10-zel a sebességhatárt, rá egy évre 200-zal lett több a halott lakott területen kívül, miközben lakott területen belül nem volt jelentős változás.
Holló Péter szerint egy svéd kutató (Jöran Nielson) 20 évvel ezelőtt megalkotott képlete alapján 10 kilométeres átlagsebesség-növekedés 50 százalékkal növeli a baleseti halottak számát, ugyanekkora sebesség-csökkenés 30 százalékkal csökkenti az áldozatok számát.
A KTI tagozatvezetője ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány szigorúbban akar fellépni az ittas vezetőkkel szemben, mert a sérüléssel járó balesetek 13 százalékát ők okozzák. A halálos baleseteknél ez az arány még nagyobb, ennek oka pedig az, hogy ittasan szinte az esélye sincs meg a sofőrnek, hogy tud korrigálni, tehát általában súlyosabb baleseteket okoznak.
Szakmailag jó döntésnek tartja Holló Péter azt is, hogy a kormány bevezeti az objektív felelősségvállalást is, ezáltal megakadályozza, hogy a szabálytalankodók, főként gyorshajtók úgy kerüljék el a büntetést, azt mondják: nem ők vezettek. A szigorítás várhatóan visszatartó erő lesz az ugyancsak sok baleset okozó száguldozóknak.
