Mivel az emberek kalóriabevitele lecsökkent (magyarán éheztek), de ezzel párhuzamosan megnőtt a testmozgás mértéke, az elhízottság társadalmi aránya tíz év alatt a felére mérséklődött (14-ről 7 százalékra), s ennek egyik velejárójaként a cukorbaj, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek száma jelentősen visszaesett.
Ez az első olyan valós modell, amelyen a szakemberek a testsúlycsökkenés és a különféle súlyos betegségek ritkulása közti társadalmi méretű összefüggéseket vizsgálhatták.
Az éhezés és a szenvedés egészségügyi előnyei mellett káros hatások is jelentkeztek. Az idősek körében megugrott a halálozási arány, és a tömeges éhezés miatt széles körben jelentkeztek idegrendszeri károsodások.
Újabb megerősítést nyert ugyanakkor, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbaj elkerülésének két döntő tényezője: a testmozgás és a kisebb kalóriabevitel.
A kutatásról az American Journal of Epidemiology nevű szakfolyóiratban jelent meg tanulmány.