Az ötlet hat évvel ezelőtt fogant meg Stephan Wrage hamburgi mérnök fejében: a siklórepülőkéhez hasonló kormányozható vitorlát alkalmazni a teherhajókon, s ezáltal tehermentesíteni azok dízelmotorját. Rengeteg kísérlet és mintegy 2000 tesztelésre fordított munkaóra után a koncepció megérett a "nagybani" kipróbálásra: november elején indul útnak a Beluga SkySails Brémából, hogy az Atlanti-óceánt átszelve Észak-Amerikába hajózzon.
A hatalmas teherhajó orrában 14 méter magas, zártszelvény profilú árboc található. Ezen kúszik fel a magasba a kötelekkel rögzített, 160 négyzetméter felületű sárkányvitorla. A 200 méter magasban kifeszülő vitorla köteleinek egyikében húzódik a távvezérlő kábel: a hozzá kapcsolódó robotpilóta gondoskodik arról, hogy a sárkányvitorla mindig a széljárást legjobban kihasználva forduljon, maximális húzóerőt biztosítva.
Az újkori vitorlás haladási elve pont fordítottja az egykori gályákénak: míg az utóbbiakat kormányosaik úgy navigálták (néha cikkcakkban haladva), hogy a vitorla optimális szélerőt biztosítson a hajó haladásához, addig a Beluga (és majdani követői) nyílegyenesen haladnak előre: csak a sárkányvitorla pozíciója változik a magasban.
A robotpilóta a kötélzet segítségével arra kényszeríti a vitorlát, hogy emelkedő, illetve zuhanórepülésben feszüljön neki a tenger fölött áramló levegőnek. Ezáltal olyan relatív sebesség alakul ki, amely jóval meghaladja a mindenkori szél erejét. Hatos szélerősség (mintegy óránként 40 kilométer) esetén például a sárkányvitorlára ható virtuális szél sebessége eléri a 180 kilométer/órát - írta a Der Spiegel.
Ez hatalmas húzóerőt jelent, amely jócskán tehermentesíti a hajómotort. A Beluga üzemeltetője, egy brémai hajóstársaság arra számít, hogy a novemberi út során 15-20 százaléknyi üzemanyagot lehet majd megtakarítani. Ez napi 4-5 tonna dízelolajat jelent - vagyis napi 1500 dollárral alacsonyabb üzemeltetési költséget.
Márpedig minden el nem égetett tonna gázolaj mintegy három tonnával csökkenti a Beluga szén-dioxid-kibocsátását. A világtengereken közlekedő kereskedelmi hajókra kivetítve - amelyek a Föld légkörébe jutó CO2 három százalékáért felelősek - pedig a sárkányvitorlás koncepció még ígéretesebb távlatokat vetít előre a bolygónk jövőjéért aggódók számára.
