Sólyom: Bosznia a "tiszteletbeli szomszédunk"

Ezt Sólyom László mondta Szarajevóban, miután hétfőn találkozott az ország háromtagú elnökségének tagjaival. A magyar államfő csalódottságát fejezte ki ugyanakkor, amiért a boszniai parlament ismét elutasította a rendőrségi reformot, amely előfeltétele volna az ország uniós csatlakozásának.A két ország kapcsolataiban nincsenek nyitott kérdések. Ezzel a mondattal kezdte a találkozó utáni tájékoztatóját mindkét államfő. Sólyom László és a háromtagú Kollektív Boszniai Államelnökség soros elnöke, a horvát Zeljko Komsity is kiemelte, hogy a két ország fontos gazdasági és politikai partnernek tekinti egymást. Komsity hozzátette: jó lenne azonban, ha az évi 300 millió eurós kereskedelmi forgalomból az eddiginél nagyobb részt tennének ki a boszniai áruk és szolgáltatások. Bosznia egyike azon országoknak ugyanis, amelyekkel szemben Magyarországnak kereskedelmi aktívuma van.

Sólyom László közös érdekeink közül is a legfontosabbnak nevezte az úgynevezett V./C közlekedési folyosó kialakítását, amely a Baltikumtól a Földközi-tengerig tartana, és bekapcsolná a Nyugat-Balkánt is Európa vérkeringésébe. A korridort Boszniában életfontosságúnak tartják - tette hozzá.

A magyar államfő sajnálattal vette tudomásul, hogy a boszniai parlament, amely híven tükrözi nemcsak az ország politikai, hanem etnikai megosztottságát is, többszöri szavazás után újra elvetette a rendőrségi reform tervezetét. Az Európai Unió egyebek mellett éppen ehhez, az egységes rendőrség megteremtéséhez köti a társulási szerződéssel kapcsolatos tárgyalások megindítását. Sólyom László kijelentette, bízik abban, hogy a reform a mostani megtorpanás után beindul, és ehhez Magyarország is minden szakmai segítséget megad. Hozzátette: ő maga kész lobbizni az Uniónál Bosznia tagságáért és mindent megtesz azért, hogy Brüsszelben is megértsék ennek a térségnek a különösen bonyolult politikai és etnikai viszonyait.

Sólyom László az első magyar köztársasági elnök, aki a balkáni országba látogat. Magyarország és Bosznia-Hercegovina kapcsolatai az elmúlt években sokat fejlődtek, egy éven belül ez már a harmadik magas szintű állami látogatás Szarajevóban. Előbb Szili Katalin házelnök, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt Bosznia-Hercegovina vendége.

Bosznia-Hercegovina a mai napig nem heverte ki teljesen az 1992-től 1995-ig tartó véres polgárháborút, amelynek több százezer (zömében bosnyák) halálos áldozata volt. Az ország működését a mai napig az 1995-ös Daytoni Béke szabályozza. A három államalkotó nemzetiség (szerb, horvát, bosnyák ) érdekei eltérőek, nemzetközi biztonságpolitikai elemzők szerint azok érvényesítéséért továbbra sem riadnának vissza az erőszak alkalmazásától. A kényes egyensúlyra jelenleg az Európai Unió 6500 katonája (köztük 145 magyar katona) vigyáz.