Az élőszó művésze, irodalomszervező, műfajújító, lángelme volt. 1908-ban megalakítja az első kabaréját, a Modern Színpadot. Kis színház, amely egyszerre ad tréfát, igazi irodalmat és politikai publicisztikát. Szatirikus stílusban beszél a közélet eseményeiről. Olyan ember volt, aki manapság nagyon hiányzik a közéletből.

Pedig nem a szépkiejtéséről volt híres. Beszédhibája volt - kissé dadogott –, de ezt is hasznosítani tudta a hatáskeltéshez. Akadozó beszédmódja hatásosabbá tette a csattanóit.

Ennek az embernek az életéből írt színdarabot Kárpáti Péter, aki a következőket mondta Nagy Endréről. „Megdöbbentő felfedezés volt számomra, hogy a legendás Nagy Endre-kabaré összesen négy és fél évig létezett. Szokták mondani, hogy ami a színpadon egy másodperc, az a nézőtéren egy percnek tűnik, így akár egy nyolc másodperces jelenet is hosszúnak tűnhet. Úgy látszik, ugyanilyen idősűrűsödés van az egész színházi szakmában – ha valakinek van egy jó hónapja, azt már egy egész életen keresztül lehet emlegetni. Minden folyamatosan száz fokon forr, és minden sokkal fontosabb önmagánál, sokkal jelentősebb; ilyen módon történhet meg, hogy mindössze négy és fél év alatt valami megszületik, kivirágzik, tündököl, majd elpusztul.”

„Minden színház rossz." "Honnan tudod, mindig elalszol.” Még a darab elején hangzik el ez a párbeszéd, Nagy Endre (Polgár Csaba) és felesége, Gigi (Hámori Gabriella) között. Cáfolom! Gigi, tényleg nem tudja, vagy csak nem látta a Búvárszínházat.

Azt írhatom, hogy a kabaré élt, de írhatom, hogy a kabaré él és élni fog? 100 éve ez nem volt kérdés. Novák Eszter rendező darabja a kabaré legsűrűbb éveit mutatja be, a legsikeresebb műfaj, legsikeresebb alakjával.

A Búvárszínház szó hallatán sokan a bulvár-búvár szójátékra asszociálnak, ami el is hangzik a darabban. Én is egy könnyed, már-már limonádészerű előadásra számítottam. Ezzel szemben belecsöppentem a valódi kabaréba, a színházi problémákba és a nézői közegbe.

Kondor (Mácsai Pál), a kabaré igazgatója megkeresi Nagy Endrét, hogy lépjen fel nála, mert ő a modern irodalmat akarja bevezetni a kabaréba. ”Mint a gázt.” Nincsenek elkapkodva a jelenetváltások, pedig hol a színházban vagyunk, hol a Nagy család szobájában.

A politikai áthallása is megvan a darabnak, de ez a kabaré esetében nem is lehet másként. ”Minden ország olyan, mint az állatkertje.(…) Eljutunk Magyarországra és megcsináljuk a magyar parlamentet” – hangzik el egy eljátszott próba előtt. Az őszi ülésszak során bevonult az ellenzék és a koalíció, állatok képében. Volt kacsa, birka és majom is… A pénzügyminiszter beszéde alatt az ellenzék kivonult és a „böszmézés” sem maradt ki.

Polgár Csaba, a fiatal színész telitalálat a főszerepre. A félszeg írót játszva elhiszi róla az ember, hogy valóban egy dadogó, félénk, ugyanakkor hatalmas dolgokra képes ember. Hosszabb monológjai alatt, olyan csend uralkodott a nézőtéren, mintha az emberek lélegezni is elfelejtettek volna. Érezni lehet a szenvedését, a szeretetét, a rajongását. „Semmi nem kárpótol azért a rabságért, amit e kabaré miatt kénytelen voltam elszenvedni” - mondja búcsúzásakor.

Hámori Gabriella, a feleség szerepében érezteti a megcsalt asszonyok minden gondját. Kitart férje mellett, mert szereti. Ezt választotta, vagy ez a sors jutott neki. Nem lát, vagy nem akar látni. Gyereküket együtt, családban szeretné nevelni, ha kell szemet huny minden felett, támogat vagy győzköd. És főleg szenved.

A Rózsit játszó Kerekes Évának jutott a szerető szerepe. A színésznő, aki nem csak a kaland kedvéért szeret, hanem mert nem tud mást tenni az érzései ellen. Beleszeret Bandiba, elhisz neki mindent, a feleségre nem féltékeny, de a másik színésznőre, Medgyaszay Vilmára, azaz Mimire (Kerekes Viktória) igen. Mimi, aki Kőváryval (Vári-Kovács Péter) együtt a darab végén megszerzi Endre elől a kabaré igazgatói posztját. Kerekes Viktória feltűnése nekem nem hiányzott. Éneklésre „kényszeríteni” valakit, aki nem tud, büntetés a néző számára. De nem lehet tökéletes minden.

Kondor, a kabaré igazgatóját Mácsai Pál játsza. Testhez álló szerep, de karakter szempontjából nem tudott többet adni. Akár ő is mozgathatná a szálakat, de egy elküldött igazgató nem sokat tehet a színháza érdekében.

Ott vannak még a további társulati tagok, akik a Modern Színpadhoz tartoznak. Lola (Szilágyi Katalin), Pufi (Debreczeny Csaba), Máhr (Széles László), Sajó (Csuja Imre), és Baróthy (Máthé Zsolt). Remek színészi teljesítménnyel, de a szerepük és a karakterük eltörpül a főszereplőhöz képest.

Az utolsó szó mégis a feleségé. Miután Bandit elbúcsúztatják igazgatói posztjától, hazamegy és bejelenti, hogy Párizsba megy, mert festeni akar. Igen, festeni, mint a nagy művészek. „Mert vannak fontosabb dolgok is, mint a színház.” Gigi követni fogja, mert ez az asszonyok sorsa? És szereti.

Polgár Csabát még a bemutató előtt kérdeztem a darab születésének folyamatáról.

A darab rendezője, Novák Eszter, osztályfőnököd volt a Színművészeti Egyetemen. Mennyiben segítette ez a munkátokat, hogy nem idegenként kerültetek össze?

A munkában valóban érződik, hogy mennyire értjük egymást. Eszter valószínűleg ismer engem, vagy sok mindent látott már belőlem. Valamilyen szinten én is ismerem az ő gondolatait. Így nem töltünk annyi időt azzal, hogy kifejtse, hogy mire gondol. Sokkal könnyebben jövök rá az ő gondolataira, elképzeléseire.

Milyen hangulatban teltek a próbák?

Jó volt, én nagyon élveztem. Sok időt próbáltunk, bár mindig úgy van vele az ember, hogy bármennyi idő áll rendelkezésre, kevésnek bizonyul. Jól mentek a próbák, mert sokfelé el tudtunk indulni a gondolatokban. Hogy meddig jutunk, az a nézők számára is ki fog derülni.