Az ENSZ illetékes bizottsága (CEDAW), amely a nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának leküzdését szolgáló egyezmény betartását ellenőrzi, augusztus 10-én kiadott állásfoglalásában elmarasztalta Magyarországot, és egyúttal javasolta a női kvóta bevezetését a pártlistákon
Az utóbbi években tapasztalható javuló tendencia ellenére világszerte továbbra is kevés női képviselő van. Az Interparlamentáris Unió (IPU) összesítése alapján jelenleg a nemzeti parlamentekben a nők aránya 17,4 százalék, 2006-ban 16,3.
2005-ben pedig 15,7 volt, 1995-ben mindössze 11,3 százalék. Az ENSZ pekingi nőkonferenciáján 1995-ben azt tűzték ki célul, hogy a nők aránya legkevesebb 30 százalék legyen a világ országainak törvényhozó testületeiben. Az akkor meghatározott célt azóta húsz parlamentben sikerült elérni, a többi között a legutóbbi időkben Andorrában, Burundiban, Új-Zélandon és Tanzániában.
Az északi államokban a legmagasabb az arány, ott a parlamenti képviselők 41,6 százaléka nő, míg az arab országokban a legalacsonyabb számarányuk csak 9 százalék.
A nők aránya a nemzeti parlamentekben a listavezető 10 ország (kétkamarás parlamentek esetében az alsóházi százalékot tüntettük fel):
1 Ruanda 48,8 százalék
2 Svédország 47,3 "
3 Finnország 42,0 "
4 Costa Rica 38,6 "
5 Norvégia 37,9 "
6 Dánia 36,9 "
7 Hollandia 36,7 "
8 Kuba 36,0 "
" Spanyolország 36,0 "
9 Argentína 35,0 "
10 Mozambik 34,8 "
Az Európai Parlamentben jelenleg a 785 EP-képviselő 30,36 százaléka, azaz 238 nő. Magyarország 24 képviselője között 9 nő van (38 százalék). Arányosan a legtöbben a svédek vannak: 19 képviselőből tíz nő. Fele-fele a férfiak és a nők aránya a luxemburgi és az észt képviselők között. A holland képvselők 44, a dánok 42 százaléka hölgy. A sor másik végéhez állnak közel a csehek 21, az olaszok 18 és a lengyelek 13 százalékkal, a ciprusi és a máltai képviselők között pedig egyetlen nő sincs. Az újonnan csatlakozott Románia és Bulgária küldöttei között 31, illetve 28 százaléknyi nő található.
