Kedden vetítették le Brüsszelben a rendőri brutalitást bemutató filmet, mintegy hatvanfős közönség előtt. A rendezvényre meghívták a rendezőt, Pesty Lászlót, Kubus Mária szerkesztőt; valamint ott volt Révész Máriusz Fideszes képviselő is, akit a tavaly októberi összetűzések során a rendőrök súlyosan bántalmaztak. Részben ezen események miatt is döntött úgy a Fidesz EP-s képviselőcsoportja, hogy külön ünnepel október 23-án Strasbourgban. Bár Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közös ünneplésre szólított fel mindenkit - az SZDSZ, az MDF, az RMDSZ és a szlovákiai MKP velük is tart -, a film pedig „lejáratja a magyar igazságszolgáltatást”, „ferdít és féligazságokat tartalmaz”. A Fidesz szerint addig nincs értelme közös ünneplésről beszélni, míg a tavalyi rendőri túlkapások ügye sincs tisztázva.



Pesty László, a film rendezője úgy gondolja, mindenkinek szembe kell néznie azzal, ami tavaly októberben történt. Demokráciában nem történhet meg olyasmi, hogy ártatlan járókelőket bántalmaznak a rendőrök - többek között ezért is tartja fontosnak, hogy a filmet bemutatták Brüsszelben.

Mi volt az eredeti célja a filmmel?

Az eredeti célom nem volt más, mint amit az elmúlt húsz évben csináltam: ha egy ilyen súlyos rendőrterrornak vagy rendőri beavatkozásnak lesz az ember a szemtanúja, akkor azt fel kell tárnia - akár demokráciában, akár diktatúrában él; akár a bal-, akár a jobboldal van hatalmon. Az oknyomozó újságíró nem hallgathat, amikor ártatlan járókelők szemét lövik ki gumilövedékkel.

Mit szólt hozzá, hogy bemutatták a filmet Brüsszelben? Egyáltalán ki kereste meg ezügyben, hogy történt mindez?

Meghívott Brüsszelbe az Európai Parlament, ahol egyrészt a brüsszeli sajtó, másrészt pedig a Brüsszelben ülésező, számos országból verbuválódott európai parlamenti képviselő érdeklődött aziránt, hogy mi is történt valójában tavaly október 23-án, és úgy gondolták, hogy ez a film huszonhét percben el tudja magyarázni nekik. Ezért az Európai Parlament egyik nagytermében, számos nemzet képviselője előtt megtörtént a vetítés. Egyszerűen meghívtak engem és a filmet is, hogy megnézhessék, és egy kicsit beszélgethessenek a történtekről.

Milyen hatása volt a filmnek a nézőkre?

Úgy vettem észre, hogy az egykori közép-kelet-európai országok EP-képviselői valamelyest megértéssel nézték, hiszen ők láttak már „varjún karórát”; megélték a diktatúrát, és Kelet-Európában azóta is történnek olyan érdekes dolgok, amik Nyugat-Európában nem. A nyugatiak sokkal jobban elszörnyedtek; az igazi megdöbbenést az ő arcukon lehetett látni, a kelet-európaiak valahogy olyan sajnálkozó belenyugvással nézték.

Mi a véleménye arról, hogy az MSZP EP-delegációjának vezetője „ferdítésnek” és „féligazságnak” nevezte a filmet?

Ha én lennék kormányon, amikor ártatlan járókelők - hangsúlyozom: arra járó ártatlan emberek, nem pedig tüntetők - bordáit törik be, lábszárcsontját törik el, és szemét lövik ki úgy, hogy megvakulnak; és az én rendőrségem csinálná ezt, akkor én sem örülnék annak, hogy a világ tudomást szerez erről. Lukasenko elnök sem örül annak, hogy a Belorussziában történő hihetetlen rendőri atrocitásokról mindenki hírt kap. Most szándékosan Európa egyik legsúlyosabb diktatúráját hoztam fel példaképp, ahol mindennaposak a rendőri túlkapások; Lukasenko nem csóválja a farkát, amikor ezek a sztorik kimennek külföldre.

Lenne pár kérdésem egy másik témával kapcsolatban is: ön szervezi Tarlós István kampányát; hogyan tudja őt segíteni, mi a feladata a siker érdekében?

Istvánnak én voltam egy évvel ezelőtt a kampányfőnöke, amikor Demszky Gábor ellen indult. Meglehetősen szegényes volt az infrastruktúrája a választási kampánynak, harminc százalék hátrányból indultunk, és ezt a harminc százalékot három hónap alatt ledolgoztuk úgy, hogy az utolsó pillanatban másfél százalékkal veszített. Ezt Tarlós István és környezete is úgy értékelte, hogy bár nem győzelem, de nagyon nagy eredmény, mínusz harmincból mínusz másfelet csinálni. Ez egy bizalmi és baráti viszonyt szült köztünk; István már nagyon megbízik bennem és munkatársaimban, szakembereimben, ezért kért meg most is, hogy legyek a kampányfőnöke.

Mik a legfontosabb teendők jelenleg?

Csütörtök este érek haza Brüsszelből; péntek reggel az első dolgom az lesz, hogy találkozom Istvánnal, és összetrombitáljuk a teamet. A legelső, ami az előző kampányban is nagyon nagy hangsúlyt kapott, az az internet. Én internetes kommunikációval foglalkozom, mióta nem tudok a televízióban publikálni filmeket körülbelül öt éve, és úgy gondolom, hogy a Tarlós-kampányban nagyon nagy szerepe lesz az internetnek. Most újítjuk meg Tarlós István honlapját, amit rendesen meg fogunk promotálni. Írott blog, videoblog is lesz rajta; messze több lesz, mint egy politikus imidzs-honlapja - komoly választási reklámfelület lesz. Úgy gondolom, hogy a fiatalokhoz és a korszerűen gondolkodó emberekhez mindenképpen el tudunk jutni, hiszen az internet az ő médiumuk. Tehát, én abszolút a világhálóban hiszek, és a kampánynak ezen a szegmensén dolgozom jelenleg én is és az embereim is.

Sikerre számít?

Abszolút sikerre számítok; másképp nem is szabad belemenni egy választási küzdelembe. Úgy gondolom, hogy az új Tarlós-portál segítségével elérhetjük a céljainkat.