2024. november 22. - Cecília

Exkluzív interjú Fodor Gáborral

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a hirextra.hu-nak nyilatkozott a Rába habzásának megszüntetéséről, a verespataki aranybánya ellenzéséről, a „zöld közlekedésről”, és arról, hogy merre is tart az SZDSZ.
2007. október 22. hétfő 07:40 - Malina Adrienn

Miniszter úr, köszönöm, hogy számos elfoglaltsága mellett időt szakított a hirextra.hu internetes portálra. Kezdjük talán a Rába habzásával, ami hat éve tart. Mikorra fog megszűnni?

A Rába ügye egy sikertörténet az ország számára. Néhány hónappal ezelőtt, mikor én átvettem a miniszteri posztot, ez egy megoldhatatlan problémának látszott. Ma pedig az a helyzet, hogy a megoldás megszületett, a Rába vize legkésőbb 2009-re olyan lesz, amilyen a szennyezés előtt volt, vagyis tiszta.

Mi történt az elmúlt hónapokban ennek érdekében?

Először is a határozott fellépésnek köszönhetően az osztrák partner álláspontja megváltozott. Az elmúlt években még Ausztria sem volt hajlandó elismerni, hogy felelős a Rába habzásáért. Mára aláírtunk egy olyan megállapodást, amelyben az osztrák fél vállalta, hogy számtalan fontos lépést megtesz, hogy a víz minősége visszanyerje az eredeti színvonalát, szeretnénk, ha ez megvalósulna.

Pontosan mi történt?

Fodor Gábor
Gyöngyösön született 1962. szeptember 27-én. 1994–1995 között oktatási miniszter, 2007. május 7-től környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Az ELTE jogi karára járt 1982 és 1987 között. A Bibó István Szakkollégium tagja, ahol többek között Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László társa volt. 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt. Két pártban is vállalt szerepet.
1988-ban a Fidesz alapító tagja, szóvívője. 1988 októberétől a párt választmányának tagja. 1993-ban rövid ideig alelnöke. Részt vesz a Fidesz nevében az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. 1990-ben bekerült az Országgyűlésbe. 1990 és 1993 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. 1990 és 1992 között a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Ő volt azon kevesek egyike, akik látták Németh Miklós Antall Józsefnek adott ügynöklistáját, melyben az akkori Országgyűlés „érintett” tagjai, illetve közéleti szereplők neve szerepelt. 1993-ban a Fidesz jobbrafordulása miatt Fodor kilépett többek között Ungár Klárával és Molnár Péterrel a pártból és lemondtak képviselői helyükről. Ők 1994-ben beléptek az SZDSZ-be. Újra bekerült az Országgyűlésbe, ekkor egyéni képviselőként (Gyöngyösön), melynek azóta is tagja (az országos listán szerzett mandátumot). A Horn-kormányban megkapta a művelődési és közoktatási tárcát. Nagy vihart kavart azon írása, melyet a középiskolákban osztatott ki és a homoszexualitás elfogadását, tisztelését kérte. 1995 végén lemondott posztjáról. 2002 óta újra az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. Azóta frakcióvezető-helyettes is. Bekerült a Heves megyei Közgyűlésbe is. Többször indult az SZDSZ elnöki székéért, de eddig mindig alulmaradt. 2007 januárjában ismét bejelentette, hogy indul a leköszönő Kuncze Gábor székéért a márciusi tisztújító kongresszuson, aki akkor már nem jelöltette magát újra. Ellenfele Kóka János volt, aki azonban végül szoros versenyben legyőzte (377:377 szavazategyenlőség után második, megismételt szavazással 380:367 arányban). Az SZDSZ 2007. április 18-án jelölte Fodort környezetvédelmi és vízügyi miniszternek Persányi Miklós helyére. Bizottsági meghallgatása május 3-án volt. Miniszteri esküjét május 7-én tette le.
Van három bőrgyár, amelyik a szennyvizét rendszeresen beleengedi a Rábába. Ennél a három bőrgyárnál Ausztria vállalta azt, hogy osztrák pénzen szűrőket szerelnek be a bőrgyárakba. Egy szűrőt beszereltek az elmúlt időszakban, próbaüzemben. Ez kiválóan működött. Most mindhárom bőrgyár meg fogja kapni a három szűrőt. A másik fontos változás, hogy a szennyezésért a bőrgyárakon kívül jelentős mértékben felelős egy geotermikus erőmű Fürstenfeldnél. Az osztrák fél azt vállalta, hogy jövőre felére csökkenti ennek az erőműnek a kapacitását, később pedig a bezárását tervezi. Ez egy óriási előrelépés.

Ezeken kívül az osztrák fél megszigorítja a folyóban mért szennyezési határértékeket. Ez már be is következett, megváltoztatták a szükséges jogszabályokat. A megszigorított határértékek szigorú büntetéssel párosultak, tehát folyamatosan mérnek, ellenőriznek és büntetnek, ha szennyezés van.

Végül a magyar és az osztrák fél közösen vállalta, egy program elindítását, melynek célja a Rába ökológiai egyensúlyának a visszaállítása. Erre egy közös uniós programot indítunk, amely 2008-ban kezdődik, ennek most indul meg a tervezése. A víz minősége folyamatosan javul, ezt mi magyarok is rendszeresen, naponta mérjük.

A szelektív hulladékgyűjtés kérdése is sokakat foglalkoztat. Mikorra lesz megoldott az egész országban?

Jelenleg 4100 ilyen hulladékgyűjtő sziget van Magyarországon és 80 hulladék udvar, ami jelentősnek számít. Ez azt jelenti, hogy minden második ember számára elérhető távolságban vannak a szelektív hulladékgyűjtő helyszínek. Az ország nagyobb részén már meg tudjuk oldani, hogy külön dolgozzák fel, úgymond hulladékszelektálók működnek. Vannak mobil és tartósan telepített berendezések, egyre több helyen megoldható a hulladék különválogatása. Ahol szelektív hulladékgyűjtés folyik, a szállítás után már szelektíven dolgozzák fel a szemetet. Érdemes gyűjteni és ez jelentős dolog az országban.

Tudom, hogy nem történt még meg az igazi áttörés, mert a szemetünk közel 20 százaléka landol ezekben a hulladékgyűjtőkben, de a 80 százaléka még nem. Szeretnénk elérni, hogy itt is jelentős változás legyen, ehhez persze a gondolkodásmódot, a hétköznapi reflexeket is meg kell változtatni. Szeretnénk a termékdíj, betétdíj területén változást elérni, mert tapasztalataink alapján akkor történik igazi áttörés, ha az emberek érdekelté válnak a szelektív hulladékgyűjtésben.

Mikor juthatunk el idáig?

Ez egy kemény küzdelem, ipari lobbikkal kell megvívni, de azt tervezem, hogy a 2008-as évnek ez fontos témája lesz, amiben szeretnénk eredményt elérni.

A Romániában tervezett verespataki aranybánya is hónapok óta viták tárgyát képezi. Sokan ökológiai gyilkosságnak tartják. A minisztériumnak mi a véleménye?

Egyértelműen ellenezzük, hogy ilyen bányát nyissanak Verespatakon. A ciános technológia már okozott súlyos károkat Magyarországnak és Romániának is a minisztérium minden tekintetben ellene van ennek.

Tudnak valamit tenni, hogy ez ne történjen meg?

Igen. A román minisztérium bejelentette, hogy a beruházó területrendezési engedélyét felfüggesztették. Mi előzetesen bekapcsolódtunk ebbe az eljárásba, mint érintett fél, információkat, adatokat kértünk. Nemzetközi fórumokon és a két ország kapcsolataiban is nagyon határozottan érvényre juttatjuk azt, hogy ellenezzük ennek a beruházásnak a megvalósítását, és mindent megteszünk ennek érdekében.

De ne is menjünk olyan messzire a káros dolgokkal. A budapesti légszennyeződés, a szén-monoxid-kibocsátás problémája megoldásra vár. Hogyan lehetne csökkenteni? Megoldás lenne erre a tervezett dugódíj bevezetése?

Igen, a dugódíj bevezetése lehetne rá megoldás. Ahogy sok más helyen, ahol ezzel kísérleteztek, hozott valamiféle megoldást. De azt gondolom, hogy ez csak az egyik eszköz lehet, mert csak ettől nem lehet várni nagy előrelépést. Itt több ügynek is párhuzamosan kell futnia. Egyik az, hogy programot hirdetünk a zöld közlekedés területén, ami vonatkozik az autó, autóbusz, és más tömegközlekedési eszközök zöldítésére is. Ez azt jelenti, hogy szeretnénk támogatni azokat a technológiákat, amelyek hibrid üzemeltetést jelentenek. Folyamatosan fejlesztik a hidrogén-motorokat és a világban is a környezetbarát módszereket próbálják elterjeszteni. Ez segít a nagyvárosi levegő megváltoztatásában. Nyilván a fővárosnak egy olyan programban kell aktívan közreműködni, amely lehetővé teszi azt, hogy nagyobb parkolórendszerek kialakításával, a tömegközlekedés könnyű elérésével, elsősorban a belvárosi részen mérsékeljék az autós forgalmat.

Végül egy kis pártpolitika. Merre tart az SZDSZ és mennyiben változott az Ön szerepe?

Az SZDSZ liberális pártként abba az irányba megy, hogy a liberális értékrendet és eszmerendszert képviselje ebben az országban. Minden közvéleménykutatás tartósan azt mutatta az elmúlt másfél évtizedben, hogy a magyar lakosságnak közel 20 százaléka tartósan és következetesen több mint 10 éve a liberális értékrendszert vallja magáénak. Nekünk az a célunk, hogy minél több ilyen szabadságszerető embert elérjünk, ezért a szabadság és szolidaritás elveit kell követnünk politikánkban. Az, hogy tavaly csupán 6 és fél százalékot kaptunk az országgyűlési választásokon, azt mutatja, hogy nem voltunk kellő képen hatékonyak az elmúlt időszakban.

Én a környezetvédelmi tárca jó és sikeres működtetésével pont ezt szeretném erősíteni. A környezetvédelem az országnak olyan ügye, ahol pártpolitikai hovatartozás nélkül tudunk egyezségre jutni. Az, hogy a folyóink tiszták legyenek, ne legyünk egyetlen országnak sem a szemétlerakói, abban mindenki egyet ért, legyen liberális, konzervatív vagy szocialista.

Október 23-a kapcsán nem maradhat ki, hogy Ön melyik megemlékezésen vesz részt?

Hagyományosan mindig Gyöngyösön szoktam lenni a választókerületem megemlékezésén, és ezt terveztem mostanra is.

Mire számít, Budapest utcáin mi fog történni az idei ünnepen?

Nagyon remélem, hogy békés lesz a megemlékezés. Indulatok biztosan lesznek és apró atrocitások is, de remélem a tavalyihoz hasonló események nem fordulnak elő. Ami akkor történt, az szégyen, nem volt méltó a forradalom évfordulójához, remélem idén ilyesmi nem lesz.

 

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását