Lengyelországban vasárnap tartották az előrehozott választásokat, miután Jaroslaw Kaczynski kormányfő, a koalíciós válság megoldása végett kormánya mandátumát két évvel megrövidítette. Jaroslaw Kaczynski – az államfő Lech Kaczynski ikertestvére – azonban elszámolta magát, mert pártja, a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) vereséget szenvedett a választásokon, melyet Donald Tusk pártja, a Polgári Platform (PO) nyert meg. A jobboldali liberális párt azonban nem alakíthat egyedül kormányt, hanem koalícióra szorul Waldemar Pawlak Lengyel Néppártjával.
Ukrajnában tovább folytatódhat a harc a nyugatorientált, „narancsos forradalom” két vezető ereje, és az oroszbarát Viktor Janukovics pártja között. A választásokat ugyan az eddig hatalmon lévő Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja nyerte 34,37 százalékkal, de kormányt valószínűleg Julija Timosenko pártja a Tömb (BJut) és a Viktor Juscsenko államfő vezette Mi Ukrajnánk – Nemzeti Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés alakíthat, hiszen együtt összesen 228 mandátumot szereztek a 450 fős parlamentben.
A végeredmény azonban még nem tekinthető hivatalosnak, mert az Ukrán Kommunista Párt (KPU) megóvta a választások eredményét, ez pedig hosszas jogi vitákba torkollhat, ami akadályozhatja a parlament és az új kormány megalakulását, így tovább húzódhat az országban immár hónapok óta tartó politikai válság.
A két országban kialakult helyzetről kapcsolatban Szent-Iványi Istvánnak az SZDSZ európai parlamenti képviselőjének, illetve Martonyi Jánosnak az Orbán-kormány egykori külügyminiszterének a véleményét kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy megoldódhat-e a választásokat követően a két országban a belpolitikai válság, hogyan befolyásolhatja az eredmény a magyar külkapcsolatokat ezen országokkal, és kíváncsiak voltunk arra, hogy Ukrajna megindulhat-e az Európai Unió felé vezető úton, amennyiben Timoscsenko vezetésével nyugatbarát kormány alakul.
Szent-Iványi Lenegyelország kapcsán kifejtette, hogy üdvözli a választások végeredményét, mert egy racionális Európa párti kormány jöhet létre. Olyan kormány, mely képes lehet megoldani a belpolitikai problémákat, és –ahogy azt választási kampányban ígérte Donald Tusk – képes lehet elindítani egy olyan általános reformot, ami révén átalakulnak a nagy ellátórendszerek. A Polgári Platform győzelme egyébként azért érdekes, mert a párt egyszerre liberális, és egyszerre konzervatív, képesek tehát összeegyeztetni olyan különböző értékeket, amit nálunk elképzelni sem tudnánk. Gazdaságpolitikai értelemben liberálisok, ideológiájukban azonban jobboldaliak: megőrizte az antikommunizmust, támogatja az átvilágítást, higgadt nacionalista erőként hazáról és lengyel érdekekről beszél, kereszténydemokrata értékeket vall, nem támogatja az abortusz teljes liberalizálását, vagy a homoszexuálisok házasságának engedélyezését. Ezt a kettősséget jól mutatja az is, hogy nem csak Szent-Iványi, hanem a Fidesz kormány egykori külügyminisztere Martonyi János is üdvözölte a PO győzelmét, ami nem meglepő, hiszen Tusk pártja a Fideszhez hasonlóan tagja az Európai Néppártnak. Martonyi szerint a lengyel nép egy világos döntést hozott, voksát egyértelműen a Polgári Platform mellett tette le, és ez hosszútávon a magyar-lengyel kapcsolatokat is kedvezően befolyásolhatja. A lehetséges magyar külpolitika kapcsán Szent-Iványi arról beszélt, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok eddig is jól működtek, és ez a jövőben tovább erősödhet.
Ukrajnával kapcsolatban mind Martonyi János, mind Szent-Iványi István reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül felállhat egy stabil kormány, amely képes lehet egységet teremteni a jelentősen megosztott országban. Szent-Iványi szerint a Timoscsenko-Juscsenko koalíciónak van a legnagyobb esélye kormányalakításra, amivel egyidőben megkezdődhet egy gazdasági felzárkózási folyamat, és egy kapcsolatfelvétel is elindulhat Ukrajna és az Európai Unió, illetve Ukrajna és Magyarország között.
