Horváth Ágnes hozzátette, hogy várhatóan szintén a jövő héten lesz olvasható az a több száz oldalas hatástanulmány, amely párhuzamosan készült el a törvénytervezettel.
A tárcavezető budapesti sajtótájékoztatóján "különösnek" nevezte, hogy a Fidesz - a parlamenti vitanapon ismertetett - javaslata és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal - amelyben tag a Magyar Orvosi Kamara is - által készített egészségbiztosításról szóló dokumentum "gyakorlatilag ugyanaz".
"Megdöbbentő és meghökkentő, hogy az orvosi kamara még a látszatra sem adott" - fogalmazott Horváth Ágnes, majd úgy folytatta: "ahogy a Fidesznek van munkás- és gazdatagozata, úgy tűnik, hogy az orvosi kamara a Fidesz orvostagozatává vált".
A szakminiszter szerint a két szervezet abban látja a változást, ha minden a régiben marad. Utalt Mikola István (Fidesz) szavaira, aki azt mondta, hogy az egészségbiztosításnak ki kell kerülnie a pártpolitika alól, azonban Horváth Ágnes véleménye szerint - aki ebben egyetértett Mikolával - ennek nem úgy kell megvalósulnia, hogy a társadalombiztosítás felügyeletét az Országgyűlés gyakorolja.
Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy annak idején a Fidesz-kormány szüntette meg a társadalombiztosítás függetlenségét.
A tárcavezető szerint az egészségbiztosítási rendszer politikamentességét a független szereplők, a magánbefektetők megjelenése fogja garantálni.
A törvénytervezetről Horváth Ágnes elmondta: az előzetesen már ismert koncepcióhoz képest a lényegi elemek nem változtak, azonban több helyen pontosították a szöveget. Példaként a várólista-szabályokat, az alapszabályt vagy a tartalékképzést említette.
A Liberális Egészségügyi Tanács javaslatára változott az is, hogy ha a biztosított a pénztárral nem szerződött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást, akkor a pénztár és a szolgáltató között létrejött vállalási nyilatkozat elég a finanszírozáshoz, tehát nem kell külön szerződést kötniük.
A tárcavezető elmondta továbbá, hogy a Díjtétel és Fejkvóta Bizottság munkájában a tervezet szerint fele-fele arányban vennének részt az állam és a magánbefektetők képviselői, azonban utóbbi bizottság csak javaslattevő szerv lesz, az évenkénti fejkvótát rendeletben hirdetik ki.
Változás az előzetes koncepcióhoz képest, hogy a felügyelő bizottság nem három-, hanem öttagú lesz: az elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelöli, két tagot az állam, két tagot pedig a kisebbségi tulajdonos delegál.